Mi történik, ha megszűnik az akarat,…

Mi történik, ha megszűnik az akarat, és a test hagy­ja magát a moz­du­la­tok által elra­gad­ni? Mi történik, ha elmerül a mozgás gyönyörében, amikor feloldódik a tér tágasságában és ürességében? A test a számára legjobb helyet és helyzetet kere­si, miközben már nem marad más belőle, csak üveg­po­hárként összekoc­canó cson­t­jai. Francesca Fos­cari­ni sokoldalú független olasz kore­ográ­fus és tán­cos. Szemé­lyes pályáját meghatároz­ta szá­mos együttműködése az olasz és nemzetközi táncélet leg­nagy­obb mestereiv­el, akikkel a kortárstánc és az improvizá­ció külön­féle mozgás­nyelveit kutat­ta, ezál­tal gazdagít­va és elmé­lyítve saját mozgás­nyelvét is, a kife­jezés- és az előadás­mód terén egyaránt. 2009 óta dol­go­zik önál­ló előadá­sain: Kalsh című első saját kore­ográ­fiáját az olas­zorszá­gi Anti­cor­pi XL és a Kilo­watt fes­z­tiválokra is beválo­gat­ták 2010-ben. 2011-ben kore­ográ­fusként és tán­cosként is részt vett a fos­cari­ni: nardin: dagostin tár­su­lat Spic & Span című előadásában, melyet a 2011-es Sce­nario-díjon kiemelt díc­séret­ben részesítet­tek. 2012-ben a Can­tan­do sulle ossa című előadása elny­erte a legjobb szóló díját a Kanári-szigeteken ren­dezett 17. Mas­dan­za Nemzetközi Kortárs Táncfesz­tiválon, továb­bá pro­gramjuk­ba válo­gat­ták a az Anti­cor­pi XL és az Aerowaves szervezetek is. 2013-ban Rómában elny­erte a legjobb előadó­nak járó Equi­lib­rio-díjat Grand­moth­er – start­ing point for the tril­o­gy Once Upon a Time című előadásá­val, melyet Sara Wik­torow­icz­zal közösen kore­ografált. Ennek köszön­hetően fel tud­ta kérni Yas­meen God­dert, hogy együtt dol­goz­zon vele egy új alkotá­son, melynek a Gut Fit (2014) címet adták. Jelen­leg Vocazione all’Asimmetria című új darab­ján dol­go­zik Andrea Costan­zo Mar­ti­ni tán­cos­sal.