KELETI ÉJ AZ OPERAHÁZBAN – AMIKOR A ZENE NEMCSAK FELCSENDÜL, HANEM VILÁGOKAT NYIT MEG



Új évad, tizenkét pre­mier, leg­endás operák új kön­tös­ben, mag­yar ősbe­mu­tató és világsztárok a szín­padon. A Mag­yar Álla­mi Oper­aház 143. éva­da nem egysz­erűen foly­tatása az előzőnek: külön vilá­got épít.

Van egy pil­lanat, amikor kial­szanak a fények, elc­sendesedik a nézőtér, és az első hang megszületik. Onnan­tól már nem számít, hány éves az épület, milyen évszá­mot írunk, vagy milyen világ vár odakint. Egy másik történet kezdődik.

A Mag­yar Álla­mi Oper­aház 2026/27-es éva­da pon­tosan ezt az érzést ígéri. A Keleti éj tem­atiká­ja az óko­ri, bib­li­ai Közel-Kelet­től egészen a 20. száza­di és futur­isztikus Távol-Keletig vezet, miközben az évad közel 500 előadás­sal és csaknem 60 külön­böző opera- és balettpro­duk­ció­val készül.

TIZENKÉT PREMIER – TIZENKÉT ÚJ NÉZŐPONT

Az idei évad egyik legiz­gal­masabb kérdése éppen az, hogyan lehet egy min­den­ki által ismert történetet úgy elmesél­ni, hogy mégis legyen benne vala­mi, amit koráb­ban nem lát­tunk.

Richard Strauss Salomé­ja például új ren­dezés­ben kerül szín­padra Szabó Máté ren­dezésében, Raj­na Mar­tin vezényletév­el. Puc­ci­ni Pil­langók­isas­s­zonya pedig a Gen­fi Nagyszín­ház­zal közös pro­duk­cióban érkezik Budapestre, Barbo­ra Horáková ren­dezésében. A darab ezút­tal női nézőpont­ból és egy külön­leges, gen­erá­ciókon átívelő történetként kap új értelmezést.

És ott van Ver­di A trubadúr­ja, ame­ly tíz év után tér vis­sza új szín­pa­di vál­tozat­ban. Kesse­lyák Gerge­ly ren­dezése és Raj­na Mar­tin vezénylése olyan történetet állít közép­pont­ba, amely­ben a szerelem mel­lett bosszú, féltékenység, titkok és tragikus sor­sok találkoz­nak. Egy olyan opera, amely­ben szinte min­den­ki menekül vala­mi elől – miközben saját dön­té­sei egyre közelebb viszik a végzethez.

EGY MAGYAR ŐSBEMUTATÓ, AMELYRE ÉRDEMES FIGYELNI

Az évad egyik külön­leges eseménye Bel­la Máté Pas­siójá­nak ősbe­mu­tató­ja lesz. Az Erkel- és Bartók–Pásztory-díjas zenesz­erző új műve Almási-Tóth András ren­dezésében, Cser Ádám vezényletév­el kerül szín­padra.

Ez már önmagában is fontos pil­lanat: egy kortárs mag­yar zenesz­erző új műve születik meg előt­tünk, ráadá­sul egy olyan műfa­jban, ame­lynek évszáza­dos hagy­ományai van­nak.

Talán éppen ettől érdekes a kortárs opera: ugyana­zokat az örök kérdéseket teszi fel, ame­lyeket az ember évszázadok óta fel­tesz – csak már a mi korunk hangján.

KODÁLY IS FŐSZEREPET KAP

A 143. évad másik fontos vonu­la­ta Kodá­ly Zoltán élet­műve. A cen­tenári­u­mi évfor­dulóhoz kapc­solód­va az Oper­aház Háry János-bemu­tató­val is készül. A daljáték október­ben kerül szín­padra Béres Atti­la ren­dezésében, Halász Péter vezényletév­el.

Háry János történetében pedig éppen az a külön­leges, hogy miközben játékosan bánik a valóság­gal, nagy­on is mag­yar történetet mesél. Hősiessé­gről, képzeletről, szerelem­ről és arról, hogy néha talán szebb az a világ, ame­lyet magunknak álmod­unk, mint az, amely­ben élünk.

VILÁGSZTÁROK A SZÍNPADON

A mag­yar közön­ség számára külön­leges találkozá­sokat is tar­to­gat az évad. Az Oper­aház szín­padán olyan nemzetközi sztárok is meg­je­len­nek, mint Anna Netre­bko, Plá­ci­do Domin­go, Diana Dam­rau és René Pape.

Ezek azok az esték, amikor nem egysz­erűen egy előadás­ra ülünk be. Egy olyan művészt látunk élőben, akinek a hangját a világ leg­nagy­obb operaszín­padai­hoz kötjük – és akit néhány méter­ről egészen más élmény hall­gat­ni.

AZ OPERA NEM CSAK AZ OPERÁRÓL SZÓL

Talán ez az egyik leg­fontosabb vál­tozás: az Oper­aház ma már jóval töb­bet kínál, mint klasszikus oper­aelőadá­sokat.

A 143. évad­ban szá­mos balett, kon­cert, gála, dalest, gyer­mek- és ifjúsá­gi pro­duk­ció is helyet kap. Az Eif­fel Műhe­ly­házban pedig új, ezer férőhe­lyes kon­cert­terem, az Eif­fel HangÁR kialakítása is zaj­lik, ame­ly első­sor­ban nép­sz­erűbb zenei, crossover és jaz­zpro­gramok­nak adhat majd otthont.

Közben az OPERA új kul­turális terekkel is bővül: az OperaSafe archívu­mi és kiál­lítási térként, a Rooftop OPERA pedig külön­leges gasztronómi­ai helyszínként kapc­solódik az intézmény­hez.

ÉS TALÁN EZÉRT ÉRDEMES MOST ÚJRA BESÉTÁLNI

Az Oper­aház mindig is több volt egy gyönyörű budapesti épület­nél. Egy olyan hely, ahol a zene, a szín­ház, a tánc, a történelem és a jelen találkozik.

A 2026/27-es Keleti éj évad pedig mintha arra hív­na ben­nün­ket, hogy ugyana­zokat a történeteket egy kic­sit más szem­mel néz­zük.

Mert lehet, hogy ismer­jük Salomé történetét.

Ismer­jük a Pil­langók­isas­s­zony tragédiáját.

Hal­lot­tuk már Ver­di dal­la­mait.

Tudjuk, ki Háry János.

De az opera egyik leg­nagy­obb varázsa éppen az, hogy ugyanaz a történet min­den alka­lom­mal mást mond nekünk.

Talán ezért érdemes újra és újra vis­sza­térni.

Mert néha nem egy új történe­tre van szük­ségünk.

Csak arra, hogy egy régit végre másképp halljunk.

Szen­drei Georgina

A VADON SZÍVE – BRAD PITT AZ ÉLETÉÉRT KÜZD

EVITA – A NŐ, AKI NEM VOLT HAJLANDÓ MELLÉKSZEREPLŐ MARADNI – A MADÁCH SZÍNHÁZ SZÍNPADÁN ÚJRA ÉLETRE KEL A LEGENDA