Séta a Szépművészeti Múzeumban Több mint három évig tartó felújítási munkálatokat követően 2018 októberének utolsó napjától ismét látogatható a Szépművészeti Múzeum. Az intézmény történetének legnagyobb és legátfogóbb rekonstrukciós munkálatai során nem csupán a múzeumi épület újult meg, hanem a gyűjtemény eredeti koncepciójához visszatérve a múzeum állandó kiállításait is újrarendezték. Csaknem 2000 négyzetméternyi korábbi kiállítótér nyerte vissza eredeti funkcióját és a műtárgyraktáraknak is mintegy félezer négyzetméterrel több hely jut a megújult épületben. Megújult Román Csarnok Az 1906-ban megnyílt Szépművészeti Múzeum épülete története során már több kisebb részleges rekonstrukción átesett, de a nyugati, úgynevezett Román szárny felújítása és az épületgépészet átfogó fejlesztése évtizedek óta váratott magára. A munkálatok középpontjában álló, a múzeum leggazdagabban dekorált, román kori templombelsőt mintázó Román Csarnokot több mint 70 éve nem láthatta a nagyközönség. Restaurálása a térszint alatti részek kialakítása után 2016 decemberében kezdődött meg és 2017 júniusáig tartott mintegy hetven restaurátor bevonásával. A munka különleges kihívás elé állította a restaurátorokat: a tér falfestése alig több mint százéves, mégis hányatott sorsa, a sokszoros ázások és a konzerválás elmaradása miatt olyan mértékben öregedett, mint egy középkori templom. A szakemberek ezért a román kori templomoknál szokásos technikákat alkalmaztak a festések, vakolatok visszakötéséhez. A Szépművészeti Múzeum átfogó felújítása 14.000 négyzetmétert érintett, ami a múzeum alapterületének mintegy negyven százaléka. A felújítás alatt a múzeum műtárgyainak nagy részét a múzeum épületében lévő raktárakban, illetve néhány műtárgyat külső raktárban tároltak. A rekonstrukció a Román Csarnok mellett ugyanis érintette többek között a reneszánsz stílusú Michelangelo termet is, amely az elmúlt évtizedekben átalakítva, a látogatóktól elzárva, irodaként funkcionált. 21. századi modernizáció A Szépművészeti Múzeum rekonstrukciójának másik pillére az épület csaknem teljes műszaki modernizációja: kazánostul lecserélték a hetvenes évekből való gőzfűtést és a régi, zajos klímaberendezéseket. A tetőre napelemek és napkollektorok kerültek, gazdaságosabbá téve a múzeum üzemeltetését, és ezen túl megtörtént az épület utólagos, talajnedvesség elleni szigetelése is. Mindezekkel párhuzamosan új elektromos hálózatokat és klímarendszereket építettek ki, korszerűsítették a biztonsági, vagyonvédelmi, informatikai rendszereket, új személy- és teherlifteket állítottak be, valamint a modern műtárgyszállításnak megfelelő „expedíciós folyosókat” is kialakítottak. Mindeközben a múzeum teljes akadálymentesítése is megtörtént. A rekonstrukcióval párhuzamosan az állandó kiállítások is megújultak: az 1800 előtti magyar művészet – amelyet 1957 után két lépcsőben különválasztottak az egyetemes művészettörténet emlékeitől és a Magyar Nemzeti Galériába helyeztek – hosszú idő után ismét itt kapott helyet. A múzeum ebben a formában az eredeti koncepció szerint, a magyar és a nemzetközi művészettörténet kiállítóhelyeként működik, úgy, ahogy megnyitása idején is működött. Az intézmény az ókori kultúrák – az egyiptomi és az antik gyűjtemény – bemutatása mellett az 1800 előtti képzőművészet otthona is lett. A 19. század kezdetét követő korszakok magyar és nemzetközi képzőművészete a Várban, a Nemzeti Galériában látogatható a Városligetben megépülő Új Nemzeti Galéria megnyitásáig. Kuriózum a világ legnagyobb múzeumi LCD fala A hagyományos kiállítási módszerek mellett a világ legnagyobb méretű múzeumi interaktív érintőképernyős fala is segíti a nemrég újra megnyitott, megújult Szépművészeti Múzeum gyűjteményének megismerését. A múzeum impozáns fogadótermében, a Márvány Csarnokban elhelyezett 15 méter széles, 21 LCD kijelzőből álló, látványos animációkat bemutató érintőképernyős fal csaknem 300 műtárgy adatait tartalmazza és segíti azok megismerését a legmodernebb technika segítségével. Az átfogó rekonstrukciót követően újranyílt múzeum modernizációjának újabb lépéseként létrehozott, idehaza egyedülálló platform lehetőséget ad a látogatók újszerű megszólítására, az állandó kiállítás legkiemelkedőbb műtárgyainak fókuszba helyezésére és egyben egy különleges élménnyel gazdagítja a múzeumi látogatást. A Szépművészeti Múzeum új kommunikációs eszköze élő és vonzó hellyé teszi a múzeumot a most felnövekvő generációk számára is, akik a világot egyre inkább a képernyőn keresztül, a digitális eszközök közvetítésével tapasztalják meg. Az új fal ugyanis amellett, hogy lenyűgöző nagyságú, informatív, s egyben játékos interaktív eszköz: a Szépművészeti gyűjteményében őrzött csaknem 300 kiemelkedő műtárgyhoz, egyiptomi, ókori művekhez, festményekhez, grafikákhoz, szobrokhoz kapcsolódó adatokat tartalmaz. A nagy felbontású, nagyítható fotók mellett a művek legfontosabb adatait és rövid, gondolatébresztő ismertetőket is olvashatnak a látogatók, de az interaktív képernyőnek köszönhetően akár kedvenc műtárgyakat tartalmazó albumokat is létrehozhatnak a saját mobileszközeiken. A múzeumi térkép pedig megmutatja, hogy a kiválasztott műtárgy a múzeum melyik terében látható. Van Dyck után Renoir a gyűjteményben 2019 februárjában a Szépművészeti Múzeum utóbbi száz évének második legnagyobb értékű műtárgyvásárlása révén páratlan remekművel gyarapodott a gyűjtemény: Anthonis Van Dyck flamand festő Stuart Mária Henrietta hercegnőt ábrázoló nagyméretű festményét a múzeum a magyar kormány támogatásának köszönhetően tudta megvásárolni a londoni Christie’s aukciósház árverésén, 2,1 milliárd forint vételáron. Az 1641-ben készült, I. Károly angol király legidősebb lányát ábrázoló, különleges szépségű esküvői portré a múzeum gyűjteményének egyik ékköve lett, akárcsak a – szintén kormányzati támogatással – tavaly májusban vásárolt Pierre-Auguste Renoir remekmű, amely újabb történelmi léptékű gyűjteménygyarapítást jelentett a múzeum életében. Az egyik legnevesebb impresszionista mester csaknem életnagyságú, Fekvő női akt (Gabrielle) című 1903-ban festett alkotása 12,3 millió dollárért, azaz mintegy három és fél milliárd forintért került magyar tulajdonba. Ez a műalkotás a Szépművészeti Múzeum elmúlt száz évének legjelentősebb egyedi értékű szerzeménye. Rekordok és újdonságok A „Van Gogh Budapesten” 483 ezer látogatóval 2006. 12.01. és 2007.04.01. között rekordot döntött a Szépművészetiben és abban az évben a világ 15. leglátogatottabb tárlata is volt egyben. Ezt követi 250 ezer látogatóval a „Monet és barátai”, majd a „Rembrandt és a holland arany évszázad festészete”, amelyek a múzeum történetének legnépszerűbb tárlatai voltak. Az átfogó felújítást követően megnyíló intézmény elmúlt egy éve az intézmény egyik legsikeresebb időszaka: több mint félmillióan voltak kíváncsiak a megújult épületre és az állandó-, illetve az időszaki kiállításokra. A Szépművészeti Múzeum 2020-ban is több újdonsággal várja a látogatókat: február közepéig látható a „Rubens, Van Dyck és a flamand festészet fénykora” című kiállítás, februárban nyílik a „Kelet vonzásában. Japonizmus az Osztrák-Magyar Monarchia fametszeteinek tükrében” című tárlat, majd áprilistól „A fáraó sírjának felfedezése – II. Amenhotep és kora” című kiállítást tekinthetik meg az érdeklődők. Októberben pedig a „Cézanne-tól Malevicsig” című nagyszabású tárlatát nyitja meg az intézmény.
