Séta a Szépművészeti Múzeumban Több mint…

Séta a Szép­művészeti Múzeum­ban Több mint három évig tartó felújítási munkála­tokat követően 2018 októberének utol­só napjától ismét láto­gath­ató a Szép­művészeti Múzeum. Az intézmény történetének leg­nagy­obb és legát­fogóbb rekon­struk­ciós munkálatai során nem csupán a múzeu­mi épület újult meg, hanem a gyűjtemény ere­de­ti kon­cep­ciójához vis­sza­térve a múzeum állandó kiál­lítá­sait is újraren­dezték. Csaknem 2000 négyzetméternyi koráb­bi kiál­lítótér nyerte vis­sza ere­de­ti funkcióját és a műtár­gy­rak­tárak­nak is mint­e­gy félez­er négyzetméter­rel több hely jut a megújult épület­ben. Megújult Román Csarnok Az 1906-ban meg­nyílt Szép­művészeti Múzeum épülete története során már több kisebb rés­zleges rekon­struk­ción áte­sett, de a nyu­gati, úgy­n­evezett Román szárny felújítása és az épület­gépészet átfogó fejlesztése évtizedek óta vára­tott magára. A munkála­tok közép­pon­tjában álló, a múzeum leggazdagab­ban deko­rált, román kori tem­plombel­sőt mintázó Román Csarnokot több mint 70 éve nem láthat­ta a nagyközön­ség. Restau­rálása a térszint alat­ti részek kialakítása után 2016 decem­berében kezdődött meg és 2017 júniusáig tar­tott mint­e­gy het­ven restau­rá­tor bevonásá­val. A mun­ka külön­leges kihívás elé állí­tot­ta a restau­rá­torokat: a tér falfestése alig több mint százéves, mégis hány­a­tott sor­sa, a sok­szoros ázá­sok és a konz­erválás elmaradása miatt olyan mérték­ben öregedett, mint egy közép­ko­ri tem­plom. A sza­kem­berek ezért a román kori tem­plomoknál szoká­sos tech­nikákat alka­lmaz­tak a fes­tések, vako­la­tok vis­sza­kötéséhez. A Szép­művészeti Múzeum átfogó felújítása 14.000 négyzetmétert érin­tett, ami a múzeum alapterületének mint­e­gy negyven száza­lé­ka. A felújítás alatt a múzeum műtár­gyainak nagy részét a múzeum épületében lévő rak­tárak­ban, illetve néhány műtár­gy­at kül­ső rak­tár­ban tároltak. A rekon­struk­ció a Román Csarnok mel­lett ugya­nis érin­tette többek között a reneszán­sz stílusú Michelan­ge­lo ter­met is, ame­ly az elmúlt évtizedek­ben áta­lakít­va, a láto­gatók­tól elzár­va, iro­daként funkcionált. 21. száza­di mod­ern­izá­ció A Szép­művészeti Múzeum rekon­struk­ciójá­nak másik pil­lére az épület csaknem tel­jes műsza­ki mod­ern­izá­ció­ja: kazános­tul lec­serélték a het­venes évek­ből való gőzfűtést és a régi, zajos klímaberen­dezéseket. A tetőre napele­mek és nap­kollek­torok kerül­tek, gaz­dasá­gos­ab­bá téve a múzeum üzemeltetését, és ezen túl megtörtént az épület utóla­gos, tala­jned­vesség elleni szigetelése is. Min­dezekkel párhuzamosan új elek­tro­mos hálóza­tokat és klí­marend­sz­ereket építet­tek ki, korsz­erűsítet­ték a biz­ton­sá­gi, vagy­on­védel­mi, infor­matikai rend­sz­ereket, új szemé­ly- és teherlifteket állí­tot­tak be, valamint a mod­ern műtár­gyszál­lítás­nak megfelelő „expe­dí­ciós folyosókat” is kialakí­tot­tak. Min­deközben a múzeum tel­jes akadá­ly­mentesítése is megtörtént. A rekon­struk­ció­val párhuzamosan az állandó kiál­lítá­sok is megújul­tak: az 1800 előt­ti mag­yar művészet – ame­lyet 1957 után két lépc­sőben külön­válasz­tot­tak az egyetemes művészettörténet emlékeitől és a Mag­yar Nemzeti Galériá­ba helyeztek – hosszú idő után ismét itt kapott helyet. A múzeum ebben a for­mában az ere­de­ti kon­cep­ció szerint, a mag­yar és a nemzetközi művészettörténet kiál­lítóhe­lyeként működik, úgy, ahogy meg­ny­itása ide­jén is működött. Az intézmény az óko­ri kultúrák – az egyip­to­mi és az antik gyűjtemény – bemu­tatása mel­lett az 1800 előt­ti képzőművészet otthona is lett. A 19. század kezde­tét követő korsza­kok mag­yar és nemzetközi képzőművészete a Vár­ban, a Nemzeti Galériában láto­gath­ató a Városliget­ben megépülő Új Nemzeti Galéria meg­ny­itásáig. Kuriózum a világ leg­nagy­obb múzeu­mi LCD fala A hagy­ományos kiál­lítási mód­sz­erek mel­lett a világ leg­nagy­obb méretű múzeu­mi inter­ak­tív érin­tőképernyős fala is segíti a nem­rég újra meg­ny­i­tott, megújult Szép­művészeti Múzeum gyűjteményének megis­merését. A múzeum impozáns fogadóter­mében, a Márvány Csarnok­ban elhe­lyezett 15 méter széles, 21 LCD kijelzőből álló, látványos ani­má­ciókat bemu­tató érin­tőképernyős fal csaknem 300 műtár­gy adatait tar­tal­maz­za és segíti azok megis­merését a leg­mod­ernebb tech­ni­ka segít­ségév­el. Az átfogó rekon­struk­ciót követően újranyílt múzeum mod­ern­izá­ciójá­nak újabb lépéseként létre­ho­zott, ide­haza egyedülál­ló plat­form lehetőséget ad a láto­gatók újsz­erű megszólítására, az állandó kiál­lítás legkiemelkedőbb műtár­gyainak fókusz­ba helyezésére és egy­ben egy külön­leges élmén­nyel gazdagít­ja a múzeu­mi láto­gatást. A Szép­művészeti Múzeum új kom­mu­niká­ciós eszköze élő és vonzó hellyé teszi a múzeu­mot a most fel­növekvő gen­erá­ciók számára is, akik a vilá­got egyre inkább a képernyőn keresztül, a dig­itális eszközök közvetítésév­el tapasz­talják meg. Az új fal ugya­nis amel­lett, hogy lenyűgöző nagyságú, infor­matív, s egy­ben játékos inter­ak­tív eszköz: a Szép­művészeti gyűjteményében őrzött csaknem 300 kiemelkedő műtár­gy­hoz, egyip­to­mi, óko­ri művekhez, fest­ményekhez, grafikákhoz, szo­brokhoz kapc­solódó ada­tokat tar­tal­maz. A nagy fel­bon­tású, nagyítható fotók mel­lett a művek leg­fontosabb adatait és rövid, gon­do­latébresztő ismertetőket is olvashat­nak a láto­gatók, de az inter­ak­tív képernyőnek köszön­hetően akár ked­venc műtár­gyakat tar­tal­mazó albumokat is létre­hozhat­nak a saját mobileszközeiken. A múzeu­mi térkép pedig meg­mu­tat­ja, hogy a kiválasz­tott műtár­gy a múzeum melyik terében látható. Van Dyck után Renoir a gyűjtemény­ben 2019 február­jában a Szép­művészeti Múzeum utób­bi száz évének második leg­nagy­obb értékű műtár­gyvásár­lása révén párat­lan remek­műv­el gyara­podott a gyűjtemény: Antho­nis Van Dyck fla­mand fes­tő Stu­art Mária Hen­ri­et­ta herceg­nőt ábrá­zoló nagyméretű fest­ményét a múzeum a mag­yar kor­mány támo­gatásá­nak köszön­hetően tud­ta megvásárol­ni a lon­doni Christie’s auk­ciósház árverésén, 2,1 mil­liárd forint vételáron. Az 1641-ben készült, I. Károly angol kirá­ly legidősebb lányát ábrá­zoló, külön­leges szép­ségű esküvői portré a múzeum gyűjteményének egyik ékköve lett, akárc­sak a – szin­tén kor­mányza­ti támo­gatás­sal – tavaly május­ban vásárolt Pierre-Auguste Renoir remek­mű, ame­ly újabb történel­mi lép­tékű gyűjtemény­g­yara­pítást jelen­tett a múzeum életében. Az egyik leg­n­evesebb impresszion­ista mester csaknem élet­nagyságú, Fekvő női akt (Gabrielle) című 1903-ban fes­tett alkotása 12,3 mil­lió dol­lárért, azaz mint­e­gy három és fél mil­liárd forin­tért került mag­yar tula­j­don­ba. Ez a műalkotás a Szép­művészeti Múzeum elmúlt száz évének leg­je­len­tősebb egye­di értékű szerzeménye. Reko­r­dok és újdon­sá­gok A „Van Gogh Budapesten” 483 ezer láto­gató­val 2006. 12.01. és 2007.04.01. között reko­r­dot dön­tött a Szép­művészetiben és abban az évben a világ 15. leglá­toga­tot­tabb tár­la­ta is volt egy­ben. Ezt követi 250 ezer láto­gató­val a „Mon­et és bará­tai”, majd a „Rem­brandt és a hol­land arany évszázad fes­tészete”, ame­lyek a múzeum történetének leg­nép­sz­erűbb tár­latai voltak. Az átfogó felújítást követően meg­nyíló intézmény elmúlt egy éve az intézmény egyik legsik­ere­sebb idősza­ka: több mint félmil­lióan voltak kívánc­si­ak a megújult épüle­tre és az állandó‑, illetve az idősza­ki kiál­lítá­sokra. A Szép­művészeti Múzeum 2020-ban is több újdon­ság­gal vár­ja a láto­gatókat: február közepéig látható a „Rubens, Van Dyck és a fla­mand fes­tészet fényko­ra” című kiál­lítás, február­ban nyí­lik a „Kelet vonzásában. Japoniz­mus az Osztrák-Mag­yar Monar­chia famet­szeteinek tükrében” című tár­lat, majd  áprilistól „A fáraó sír­já­nak felfedezése – II. Amen­hotep és kora” című kiál­lítást tekinthetik meg az érdek­lődők. Október­ben pedig a „Cézanne-tól Male­vic­sig” című nagysz­abású tár­latát nyit­ja meg az intézmény.