Egy elmegyógyintézet, egy széthasadó valóság és Csajkovszkij hattyúinak legsötétebb története – augusztus végén Budapestre érkezik a Szegedi Kortárs Balett balett-thrillere
Mi történik akkor, amikor egy nő már nem tudja, melyik világ az igazi?
A kórterem falai között van. Vagy egy palotában? Egy beteg. Vagy egy hattyúkirálynő? Fogoly. Vagy éppen ő az egyetlen, aki szabad?
Augusztus 26-án a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon nem egy újabb romantikus balettváltozat érkezik Budapestre. A Szegedi Kortárs Balett FEKETE HATTYÚ című produkciója Juronics Tamás rendezésében és Juronics Tamás, Czár Gergely, valamint a társulat koreográfiájával egy egészen sötét helyre viszi a nézőt: a 19. század második felének elmegyógyintézetébe.
És innen válik igazán izgalmassá a történet.
Odette nem a tó partján vár
A klasszikus történetből ismert Odette itt nem egyszerűen egy elátkozott hercegnő.
Ő egy skizofréniával élő nő, aki saját képzeletében hattyúkirálynővé válik. Miközben a valóságban egy intézet falai között él, gondolatban palotákban jár, bálokat lát, és folyamatosan átjár múlt, jelen és egy soha meg nem valósuló jövő között.
A fantázia azonban nem engedelmeskedik a kórterem falainak.
A darab egyik legerősebb gondolata éppen ez: mi van akkor, ha valaki számára a képzelet valóságosabbá válik, mint az a világ, amelyben mi élünk?
A kényszerzubbony hosszú, madzagban végződő ujjai közben hattyúszárnyakká változnak. Az átváltozás pillanatában pedig valami különös történik: Odette már nem teljesen ember, de még nem hattyú.
Valahol a kettő között reked.
A Hattyúk tava sötét oldala
A történet különös módon visszanyúl 1877-hez, ahhoz az évhez, amikor Csajkovszkij A hattyúk tava című balettjét bemutatták.
Csakhogy ugyanaz a korszak egészen más arcát is megmutatja.
A 19. század második felében az elmegyógyintézetek világa, a mentális betegségekhez kapcsolódó tévhitek és az akkor alkalmazott, ma már meghökkentőnek vagy kegyetlennek tűnő kezelési módszerek is jelen voltak.
Ebben a világban jelenik meg Rothbart professzor, aki nem varázslóként, hanem az intézet egyik meghatározó alakjaként kerül a történetbe. Gyógyszerekkel, ágyhoz kötözéssel és hidegvizes kezelésekkel próbálja „kiűzni” a gonoszt.
A klasszikus mese fekete-fehér világa így hirtelen sokkal nyugtalanítóbbá válik.
Ki a gonosz?
Ki beteg?
Ki gyógyít?
És ki dönti el, hogy mi számít valóságnak?
A herceg sem egészen az, akire emlékszünk
A szereplők egyszerre hordozzák A hattyúk tava ismert karaktereit és az intézet világának figuráit.
Siegfried például fiatal orvosként jelenik meg. Nem erőszakkal akar gyógyítani, hanem kedvességgel és türelemmel próbál közel kerülni Odette-hez.
A Herceg anyja gyógyító apáca.
Alexander medikus.
Rothbart professzor.
A hattyúk pedig egyszerre lehetnek valódi szereplők, képzetek és egy széteső belső világ részei.
Ezért a produkció nem pusztán arról kérdez, hogy ki lesz Odette szerelme.
Hanem arról is, hogy lehet‑e valakit visszahozni abból a világból, amelyben ő maga érzi magát igazán otthon?
És itt válik thrilleré a balett
A Szegedi Kortárs Balett előadása nem véletlenül viseli a „balett-thriller” megnevezést.
A jól ismert Csajkovszkij-zene és a klasszikus hattyúmotívum mögött egy olyan történet bontakozik ki, amelyben a nézőnek sem feltétlenül kell mindig tudnia, hogy amit lát, az megtörténik‑e.
Vagy csak Odette fejében történik.
Ez adhat az előadásnak egy egészen különleges feszültséget.
Mert a színházban általában tudjuk, hogy mikor kezdődik a történet.
Itt azonban talán azt sem tudjuk biztosan, mikor kezdődik a valóság és mikor a képzelet.
Kik lépnek színpadra?
A budapesti produkció szereplői között több nemzetközi művész is feltűnik.
Odette szerepében Miriam Munno, Odile-ként Diletta Ranuzzi, Siegfriedként Francesco Totaro, Rothbartként Czár Gergely látható. A további szerepekben Nyeste Adrienn, Kiss Róbert, Vincze Lotár és Gioele Marcante, valamint a társulat további táncművészei szerepelnek.
A látványvilágért sem egyetlen ember felel: a fényeket Szabó Dániel jegyzi, a jelmezeket Bianca Imelda Jeremias tervezte, a díszlet koncepcióját Juronics Tamás, a díszlettervet és szcenikát Tóth Kázmér készítette, az animáció pedig Madarász János és Madarász Gergő munkája.
Egy előadás, amelyet nem csak nézni lehet
A Szegedi Kortárs Balett a 2025/2026-os évadban 87 előadást játszott, amelyeket közel 40 ezer néző látott Magyarországon és külföldön. A társulat Budapesten is rendszeresen szerepel, a Fekete hattyú pedig továbbra is a repertoár része.
Most viszont egyetlen estére a Margitsziget válik az intézet, a palota, a tó és Odette belső világának színpadává.
2026. augusztus 26., 20:00 – Margitszigeti Szabadtéri Színpad.
Esőnap: augusztus 27.
És ha valaki még az előadás előtt szeretné látni, milyen világba készül belépni, érdemes megnézni a Szegedi Kortárs Balett korábbi Fekete hattyú felvételét is:
https://youtu.be/9S5PUCbqnu0?is=1X5bnnBw7-ZgX8n1
Mert lehet, hogy ezúttal nem az a kérdés, hogy Odette valóban hattyúvá változik‑e.
Hanem az:
mi van, ha végig ő volt az egyetlen, aki látta a valóságot?
Szendrei Georgina
