AMIKOR A SZÍNHÁZ LÓHÁTON ÉRKEZIK

Van egy hely Budapesten, ahol a szín­pad határai egészen máshol húzód­nak. Ahol egy történel­mi jelenet­ben nem­c­sak a színész lép szín­padra, hanem egy ló is, és ahol a zene, a szín­ház és a lovas művészet egyetlen látványos világ­gá áll össze. Ez a Nemzeti Lovas Szín­ház, ame­ly Pin­tér Tibor vezetésév­el külön­leges műfa­jt hon­osí­tott meg Mag­yarorszá­gon.

A Kinc­sem Park­ban működő tár­su­lat egyik leg­nagy­obb külön­legessége, hogy az előadá­sok­ban a lovak nem egysz­erű látványele­mek: a történetek való­di szere­plőivé vál­nak. Musi­calek, történel­mi történetek, csalá­di előadá­sok és látványos lovas pro­duk­ciók találkoz­nak egy olyan szín­padon, ahol a színészi játék mel­lett a lovas tudás is a pro­duk­ció része. A tár­su­lat reper­toár­jában olyan előadá­sok szere­pel­nek, mint a Szi­laj, a Kinc­sem, a Hon­foglalás vagy az Egy vér­ből valók vagyunk.

Pin­tér Tibor neve mára szorosan össze­fonó­dott ezzel a világ­gal. A tár­su­lat története a lovas szín­ház önál­ló műfa­jjá for­málásáról szól: olyan előadá­sokról, ame­lyek­ben a mag­yar történelem, a zene és a lovas kultúra egysz­erre kap fősz­erepet. Talán éppen ezért más itt egy előadás­ra beül­ni – az ember nem­c­sak néző­je, hanem szinte résztvevő­je lesz annak a világ­nak, ame­ly a szín­padon megszületik.

Szeptem­ber­ben azon­ban egy más­fa­j­ta történet kerül közép­pont­ba

2026. szeptem­ber 11-én 19 órakor a Kinc­sem Park­ban ren­dezik meg az „Az Osztá­ly Vigyáz(z)” jótékonysá­gi gálát. Ezút­tal nem egy új musi­cal vagy egy lovas történet miatt gyű­lik össze a közön­ség, hanem egy emberért: Doro­gi Bar­bara szín­művészért és gyó­gyulásáért.

Az est külön­legességét az adja, hogy egyko­ri osztá­lytár­sak, pály­atár­sak és neves művészek áll­nak egymás mel­lé. A kezdeményezéshez többek között Szinetár Mik­lós, Jan­za Kata, Sasvári Sán­dor, Papadim­itriu Athi­na, Vad­ker­ti Imre, Szűcs István és Roby Lakatos is csat­lakozik. A Nemzeti Lovas Szín­ház pedig nem­c­sak helyszínt ad az estének, hanem saját művészeiv­el is részese az össze­fogás­nak. “A jótékonysá­gi gála rés­zletei”

Talán ez teszi igazán külön­legessé ezt az estét. Egy szín­ház, ame­ly általában történeteket mesél, most egy való­di élethe­lyzet mel­lé áll. A művészet pedig ezút­tal nem­c­sak szórakoz­tat­ni szeretne, hanem segíteni is.

A Nemzeti Lovas Szín­házban egyébként az évad során egészen külön­böző vilá­gok találkoz­nak: a Szi­laj lendülete, a Kinc­sem története, a Hon­foglalás történel­mi látványvilá­ga vagy éppen a csalá­dok­nak szóló pro­duk­ciók mind ugyanazt bizonyítják: a lovas szín­házat nem egysz­erűen lát­ni kell – át kell élni.

És szeptem­ber 11-én talán még inkább igaz lesz ez. Mert azon az estén nem­c­sak a szín­padon lesz történet. A nézőtéren is. Egy közösség története arról, hogy amikor valakinek szük­sége van ránk, akkor össze­fo­gunk érte.

Szeptem­ber 11. – Kinc­sem Park, Nemzeti Lovas Szín­ház. Egy külön­leges este, ahol a taps ezút­tal nem­c­sak a művészeknek szól, hanem annak is, amit a leg­ne­hezebb idők­ben egymás­nak adhatunk: a reménynek.

Szen­drei Georgina