A sztársághoz vezető út nem volt…

A sztársághoz vezető út nem volt egysz­erű a Unique énekesnőjének, el kel­lett dön­te­nie, mit akar bevál­lal­ni a sik­erért. A Cos­mó­nak most olyan arcát is meg­mu­tat­ta, amit eddig biz­tosan nem ismertél, pedig már 20 éve rajong érte az ország. Mikor tudato­sult benned, hogy énekesnő szeretnél lenni? Kislányként arról álmod­oz­tam, hogy nem akarok szürke, hétköz­napi ember lenni. Min­denk­inek meg akar­tam mutat­ni, hogy min­i­mum világhírű énekesnő leszek. A nagy ked­vencem Madon­na volt, sokáig inspirált engem. Időv­el vis­zont rájöt­tem, hogy a szemé­ly­iségem más, mint az övé, én nem vagyok annyi­ra extro­vertált mint ő. El kel­lett dön­ten­em, hogy nekem mi fér bele, és mi nem. Hogy képzelt­ed el mag­ad 18 évesen? Már akkor sem szerettem ennyire előre ter­vezni. Nem akar­tam, hogy az, amit akkor gon­do­lok a jövőm­ről, valam­i­lyen módon befolyá­sol­ja a pályá­mat vagy a szemé­ly­iségemet. Tele voltam kéte­lyekkel és ugyan tudtam, mit szeretnék, a hoz­zá vezető utat nem lát­tam. Csak szabad­sá­got akar­tam mag­a­m­nak, és most is azt akarok. Ha vis­sza­u­tazhat­nál az időben, és egyetlen tanác­sot adhat­nál az akko­ri éned­nek, mi lenne az? Azt, hogy nyu­godj meg, jó úton jársz! Igaz, kívül­ről úgy tűn­hetett, tudom, mit akarok, de belül bizony­ta­lan voltam. Nem tudtam, hogy jó irány­ba haladok‑e. A pályánk ele­jén nekem nagy­on ide­gen­nek tűnt a bul­vár­sajtó, nehezen tudtam össze­e­gyeztet­ni a zenekar szellemiségév­el. Aztán időv­el belát­tuk, hogy adnunk kell magunkból valamit ahhoz, hogy megis­mer­hessenek ben­nün­ket az emberek. Fejezd be a monda­tot! Az ének­lés­ben a leg­menőbb dolog… …hogy kife­jezhetem az aktuális hangu­latomat a zene nyelvén. Hogy telik az első öt perced a szín­falak mögött, miután lejössz a szín­padról? Átszellemülés­sel. Az egyik leg­nagy­obb kihívás kon­cert után lehig­gad­ni, és a felfoko­zott érzel­mi állapo­tomból vis­sza­kev­ered­ni egy nor­mális hangu­lat­ba. Éppen ezért, nálunk szándékosan úgy van felépítve a kon­cert, hogy a csúc­spont után az utol­só dal lev­ezesse a hangu­la­tot. Mondj mag­a­dról egy olyan titkot, ami még a leg­nagy­obb rajongói­dat is meglepi! Nem szeretem, ha a gyerekeim a kon­certen a közön­ség soraiban van­nak. Fura, mert egyrészt foly­ton kere­sem a tek­in­tetüket, a másik oldal­ról vis­zont menekülök előlük, mert más érzéseket kel­tenek ben­nem, mint ami a kon­cert hangu­latához illik. Fejezd be a monda­tot! A leg­nagy­obb dolog, amit a Unique-nak köszön­hetek… … a gyerekeim. De sok­szor úgy érzem, három gyerekem van. A két kisfi­am, és a Unique. Már csak néhány nap van hátra a 20. jubileu­mi nagykon­certetekig. Mitől lesz más, mint egy átla­gos Unique kon­cert? Sokkal kom­plexebb lesz! A februári kon­certen ( február 23., 19:30, MOM Kul­turális Központ – a szerk.) a nosz­tal­giázás mel­lett külön­leges látványvilá­gra számíthat a közön­ség, lesz akusztikus blokk, és több vendég­művész is meg­je­lenik majd a szín­padon. Azon leszünk, hogy egy pil­lana­tra se kalan­dozhas­son el a figyelme a közön­ségnek!