Egy gyerek számára az otthon jelenti a biztonságot, az édesanya pedig azt az embert, akiben ösztönösen megbízik. De mi történik akkor, ha egyszer csak valami megváltozik, és ugyanaz az arc, amely eddig megnyugvást jelentett, félelmet kezd kelteni? Rob Savage A másik mami című filmje éppen erre az ősi félelemre épít. A történet középpontjában a nyolcéves Bela áll, aki egy családi feszültségekkel terhelt otthonban él, majd egy napon különös lény jelenik meg a szekrényéből. A kislány „Másik Maminak” nevezi, mert a teremtmény megszólalásig hasonlít saját édesanyjára. Innen pedig lassan olyan világ nyílik meg előtte, amelyben egyre nehezebb eldönteni, mi valódi, kiben bízhat, és mit akar tőle az a valami, amely egyre közelebb kerül hozzá.
A film egyik legérdekesebb eleme, hogy a félelem nem egy távoli, ismeretlen helyről érkezik. Nem egy elhagyott ház mélyén vagy egy sötét erdőben kezdődik, hanem Bela saját otthonában. Abban a térben, amelynek menedéket kellene adnia neki. A természetfeletti történet így egy sokkal személyesebb szintre kerül: a gyermeki biztonságérzet kezd széthullani, és vele együtt az a biztos pont is, amelyhez Bela eddig minden helyzetben visszatérhetett. A „Másik Mami” pedig éppen azért olyan hátborzongató, mert nem teljesen idegen. Ismerős arcot visel, ismerős hanghoz és ismerős kapcsolathoz kötődik, miközben egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy valami egészen más rejtőzik mögötte.
Jessica Chastain különleges kihívást kapott a filmmel: egyszerre alakítja Bela édesanyját és azt a baljós entitást, amely az anya külsejét ölti magára. Ez a kettősség önmagában is megadja a történet egyik legerősebb feszültségét. Ugyanaz az arc jelentheti a szeretetet és a veszélyt, a biztonságot és a rettegést. Chastain mellett Arabella Olivia Clark játssza Belát, a további fontos szerepekben pedig Jay Duplass, Dichen Lachman, Arian Moayed és Karen Allen látható.
Rob Savage rendezése a pszichológiai feszültséget és a természetfeletti horrort kapcsolja össze. A film alapjául Josh Malerman Incidents Around the House című regénye szolgál, a történet pedig fokozatosan építi fel a rettegést. Nem feltétlenül az a legijesztőbb pillanat, amikor valami megjelenik a sötétben, hanem az, amikor már azt sem tudjuk biztosan, hogy amit látunk, valóban az, aminek elsőre gondoljuk. Bela szemszögén keresztül a néző is egyre bizonytalanabb talajra kerül, és éppen ettől válik az otthon is egyre nyugtalanítóbb hellyé.
A másik mami ezért azoknak is érdekes lehet, akik a horrorban nem pusztán az ijesztgetést keresik. A film középpontjában ott van a bizalom, az anya és gyermeke közötti kapcsolat, a családon belüli feszültség és az a félelem, amely abból születik, ha valaki már nem tudja eldönteni, kiben hihet. A történet legerősebb kérdése nem feltétlenül az, hogy mi rejtőzik a szekrényben, hanem az, hogy mi történik egy gyerekkel, ha az a világ, amelyben eddig hitt, egyik pillanatról a másikra bizonytalanná válik.
A 93 perces amerikai misztikus horrorfilm október 8‑tól érkezik a magyar mozikba, a hazai forgalmazó az UIP-Duna Film, korhatár-besorolása 16 év. A film mögött James Wan producerként, a Blumhouse és az Atomic Monster pedig gyártóként áll, így a klasszikus természetfeletti horror kedvelői számára már a készítők neve is komoly ígéret.
A másik mami nem egyszerűen egy újabb történet egy sötétben megbúvó lényről. A legnagyobb félelmet éppen az adja, hogy a szörny nem idegen arcot választ magának. Olyan arcot vesz fel, amelyet Bela egész életében ismert, szeretett és biztonságosnak hitt. És ettől válik igazán nyugtalanítóvá a kérdés: mi van akkor, ha egyszer csak már a saját otthonunkban sem tudjuk, kit engedhetünk közel magunkhoz?
A másik mami október 8‑tól látható a magyar mozikban.
Szendrei Georgina
