Gyűjtemények, történelmi épületek, kortárs művészet, nemzetközi alkotók és különleges kiállítások – a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum ma jóval több egy hagyományos múzeumnál.
Győr kulturális életében vannak helyek, amelyekhez idővel hozzátartozik maga a város is. A Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum ilyen intézmény. Nem egyetlen épületet, egyetlen korszakot vagy egyetlen művészeti területet jelent: több győri helyszínen őriz történelmi, művészeti és régészeti értékeket, miközben a jelen kortárs alkotóinak is teret ad. Az intézmény igazgatója jelenleg Székely Zoltán művészettörténész, főmuzeológus, mellette külön szakmai, régészeti, restaurátori, múzeumpedagógiai, közönségkapcsolati és kortárs kulturális csapat dolgozik azon, hogy a gyűjtemények ne egyszerűen megmaradjanak, hanem találkozzanak a mai közönséggel is.
A központi kiállítóhely az Esterházy-palota a Király utcában, amelynek termeiben állandó és időszaki tárlatok is helyet kapnak. 2026 egyik legnagyobb látványossága a Halhatatlan harcosok – Az első kínai császár agyagkatonái című kiállítás, amely május 31-től november 8‑ig látható. Több mint negyven, magas rangú tiszteket és középvezetőket megjelenítő agyagkatona érkezett Győrbe, így a látogató egy több ezer éves kínai történelmi világba léphet be. A múzeum a tárlathoz nyitott és tematikus tárlatvezetéseket is szervez.
A Rómer különlegessége közben éppen az, hogy a kínai császár hadseregétől néhány utcányira már egészen más történetek várják a látogatót. A Vastuskós házban a Patkó Imre-gyűjtemény ad betekintést a XX. századi magyar és európai művészetbe, a Kreszta-házban Kovács Margit munkái kaptak állandó otthont, a Püspöki udvarbíróház Borsos Miklós művészetéhez kapcsolódik, a Várkazamata–Kőtár pedig római és kora újkori kőemlékeket őriz. A Fruhmann-házban az „Az otthon melege” című cserépkályha-történeti kiállítás mutatja meg, hogy egy hétköznapi tárgyból is lehet kultúrtörténet.
A múzeum egyik fontos kortárs műhelye a Győri Nemzetközi Művésztelep. Története 1969-ig nyúlik vissza, az elmúlt évtizedekben pedig jelentős változásokon ment keresztül. Ma hazai és külföldi grafikusok, ismert alkotók és fiatal tehetségek kapnak meghívást a kéthetes programra. Nem kész művekkel érkeznek feltétlenül: sokan a helyszín, a környezet és egymás munkája alapján kísérleteznek. A folyamat végén kiállítás születik, a résztvevők felajánlott alkotásai pedig a Rómer kortárs grafikai gyűjteményét gyarapítják. Ez már nem pusztán kiállítási gyakorlat, hanem valódi művészeti műhely.
2026 őszén ennek az alkotói világnak az eredményeiből is látható egy válogatás: az LVIII. Győri Nemzetközi Művésztelep zárókiállítása október 4‑ig látogatható a Borsos Miklós Időszaki Kiállítótérben. A kiállítók között román, japán, szlovák, német és magyar művészek is szerepelnek. Ugyanebben az időszakban a Magyar Ispitában a NEXUS című tárlat mutatkozik be, szeptember 6. és október 4. között, a dunaszerdahelyi Kortárs Magyar Galéria gyűjteményéből válogatva.
A Rómer története ettől válik igazán izgalmassá: a múltat nem lezárt vitrinben kezeli. Régészet, történet, néprajz, klasszikus és modern művészet, kortárs grafika, múzeumpedagógia és kulturális programok kerülnek egymás mellé. A látogató egyszerre találkozhat római kori emlékekkel, Kovács Margit kerámiáival, Borsos Miklós szobraival, Patkó Imre nemzetközi gyűjteményével vagy egy olyan fiatal alkotó munkájával, aki még csak most építi a saját művészi pályáját.
A közösségi szerep sem mellékes. A múzeum külön Közösségi Hasznosítás Részleget működtet, múzeumpedagógusok, közönségkapcsolati szakemberek, kulturális menedzser és közművelődési szakember dolgozik azon, hogy az intézmény ne csak a műtárgyakról szóljon. Programok, tárlatvezetések, múzeumpedagógiai alkalmak és kulturális események kapcsolják össze a gyűjteményeket a város lakóival és az ide érkező látogatókkal.
Ezért a Rómer Flóris Múzeumot nehéz egyetlen szóval elintézni. Múzeum, kiállítóhely, kutató- és gyűjtőhely, művészeti műhely, oktatási tér és találkozási pont egyszerre. Győr kulturális térképén pedig éppen ettől van különleges helye: nemcsak őrzi azt, ami már megszületett, hanem helyet készít annak is, ami éppen születőben van.
Aki ma belép valamelyik Rómer-helyszínre, nem egyetlen korszakot kap. Kap hozzá történelmet, művészetet, vitákat, új alkotásokat, különböző országokból érkező művészeket és egy olyan városi kulturális közeget, amely folyamatosan változik. Talán éppen ez a legfontosabb: a Rómer nem csupán emléket őriz Győrről. Részt vesz Győr jelenének alakításában is.
Szendrei Georgina
