MÉG EGY KÍVÁNSÁG – MI TÖRTÉNNE, HA BÁRMIT ELTÜNTETHETNÉNK AZ ÉLETÜNKBŐL?



Egy kíván­ságfüzet, egy sza­k­mai bak­lövés, egy feltörekvő zenekar és egy nő, aki las­san rájön: az életét nem lehet következmények nélkül újraírni. Dobó Kata új film­je, a Még egy kíván­ság roman­tikus vígjáték­nak indul, de a kön­nyed történet mögött egy jóval érdeke­sebb kérdés húzódik: valóban jobb lenne min­den, ha egysz­erűen eltün­te­th­et­nénk azt, ami zavar ben­nün­ket?

A film főhőse Takács Juli, a húszas évei végén járó zenei menedzs­er, akinek munká­ja és magánélete is megle­hetősen kényelmes, kiszámítható kerékvágás­ban hal­ad. Egy sza­k­mai hiba azon­ban fel­borít­ja az addi­gi életét, és Juli olyan helyzetbe kerül, amely­ből csak egy különös lehetőség segít­ségév­el próbál kimászni. A kezébe kerülő kíván­ságfüzettel ugya­nis bár­mit vagy bárk­it eltün­te­th­et a világ­ból. A képesség elsőre fel­sz­abadító­nak tűnik, de a történet hamar meg­mu­tat­ja, hogy min­den kíván­ság­nak ára van.

Juli számára a kiu­tat egy ismeretlen zenekar fel­fut­tatása jelen­theti. Így kerül a történet közép­pon­tjá­ba a Dead Flamin­gos, ame­lynek fron­tem­berét, Kareszt Kádár L. Gel­lért alakít­ja. A színész a Hun­ya­di cím­sz­ere­plő­jeként vált orszá­gosan ismert­té, ebben a film­ben vis­zont egészen más oldalát mutat­ja: történel­mi had­vezér helyett egy mai zenekar kariz­matikus fron­tem­bereként jelenik meg. A két világ között elsőre aligha lehetne nagy­obb különb­ség, éppen ezért érdekes lát­ni, hogyan működik egy olyan szerep­ben, ame­ly­hez nem páncél, hanem gitár, szín­pa­di ener­gia és zenei jelen­lét szük­séges.

A film másik fontos szerepében T. Dan­ny mutatkozik be színészként. Milán karak­tere igazi rossz­fiú, aki legalább olyan jól adja el magát, mint ami­lyen jól zenél. A történet­ben a zenei ügy­nök­ségek vilá­ga, a feltörekvő előadók, a rival­izálás és a szórakoz­tatói­par kulis­szái is hangsú­lyt kap­nak. A filmhez kapc­solódó zene sem egysz­erű kiegészítő: T. Dan­ny és a Dead Flamin­gos közös dala, a Tegyél csodát! már a pre­mier előtt meg­je­lent, így a közön­ség a történet zenei világá­ba is betek­in­tést kapha­tott.

A fősz­ere­plő Julit Her­mányi Mar­i­ann játssza, akit a készítők hosszú cast­ing­folya­mat után válasz­tot­tak ki. Dobó Kata és a stáb számára fontos volt, hogy a színésznő egysz­erre tud­ja hite­le­sen meg­mu­tat­ni a karak­ter komikus, roman­tikus és drá­mai oldalát. A szerep ugya­nis nem pusztán egy kön­nyed vígjáté­ki figu­ra: Juli útja során egyre vilá­gos­ab­bá válik, hogy a kíván­ságfüzet valójában saját dön­té­seiv­el és felelősségév­el szem­besíti.

A szere­plők között Kádár L. Gel­lért és T. Dan­ny mel­lett Trill Beat­rix, Sza­lay Bence, Muc­si Zoltán, Frieden­thal Zoltán, Wettstein Márk, Nyári Szil­via, Pata­ki Fer­enc és Domokos Éva Lili is feltűnik. Dobó Kata maga is szere­pel a film­ben, saját jeleneteit azon­ban Szilá­gyi Fan­ni társren­dező irányí­tot­ta. A for­gatókönyvet Kovács M. András jegyzi, a vezető pro­duc­er Helmeczy Dorottya, a tár­spro­duc­er Kálomista Gábor. A film látványvilágáért Val­cz Gábor, a képekért Bec­sey Kristóf oper­atőr, a zenéért Mold­vai Márk felel, a dal­szöveg­eket Szűcs Krisztián írta.

A for­gatás kulis­szái között is akadt néhány meglepő pil­lanat. Kádár L. Gel­lért például a hosszú várakozási időket nem egysz­erűen pihenés­sel töltötte: elők­erült a tele­fon és a sakk­tábla is. A színész rend­sz­ere­sen sakkozik, versenyeken is indul, így a for­gatási szünetek­ben sem maradt elfoglalt­ság nélkül. A Dead Flamin­gos dobosát alakító Wettstein Márk pedig egészen sajá­tos módon építette fel a karak­terét: nem­c­sak a szöveg­et és a jeleneteket tan­ul­ta meg, hanem fejben a szere­plő tel­jes életét is elképzelte, még olyan hétköz­napi rés­zleteket is, ame­lyek végül soha nem kerül­tek bele a filmbe.

A film első nyil­vános, pre­mier előt­ti vetítését augusz­tus 29-én tar­tot­ták a Veszpré­mi Filmpikniken, a Hangvil­lában. Az orszá­gos moz­ibe­mu­tató 2026. október 15-én lesz, a pro­duk­ciót a Megafilm Ser­vice for­gal­maz­za, és a Nemzeti Filmintézet támo­gatásá­val készült. A film 12 éven alu­li­ak számára nem aján­lott.

A Még egy kíván­ság legérdeke­sebb gon­do­la­ta talán nem is maga a varázs­latos füzet, hanem az, amit álta­la a történet fel­vet. Min­dan­nyian ismerünk olyan helyzeteket, ame­lyeket legszívesebben kitöröl­nénk az életünkből: egy rossz dön­tést, egy kínos találkozást, egy hibát, egy kapc­so­la­tot vagy akár egy egész korsza­kot. De mi marad­na belőlünk, ha min­den kellemetlen következményt egysz­erűen eltün­te­th­et­nénk?

Juli története közben egyre közelebb kerül Kareszhez, és a kapc­so­latuk­ban las­san hát­térbe szorul a menedzs­er és az előadó közöt­ti sza­k­mai vis­zony. A film egyik fontos for­du­la­ta éppen az, hogy Juli először nem fela­datként, nem megoldandó prob­lé­maként, hanem emberként kezd jelen lenni vala­ki más életében. A kíván­ságfüzet pedig hiá­ba kínál gyors megoldá­sokat, a való­di vál­tozást végül nem lehet vele elin­tézni.

A Még egy kíván­ság így nem pusztán arról szól, mit kérnénk, ha bár­mit megkaphat­nánk. Sokkal inkább arról, hogy mit kez­denénk az életünkkel, ha töb­bé nem tudnánk eltün­tet­ni a saját dön­té­seink következményeit.

YouTube

This con­tent is blocked because YouTube cook­ies have not been accept­ed.

Szen­drei Georgina

ESZTERGÁLYOS CECÍLIA – A NŐ, AKI NEM HAJLANDÓ KISZÁLLNI AZ ÉLETBŐL

VÁMOS MIKLÓS – ENNYI