BŐSZE ÁDÁM – NAGY ZENÉSZEK, NAGY SZERELMEK 2. – A ZENETÖRTÉNET ÚJABB HÁLÓSZOBATITKAI



A zenetörténet nagy alak­jait hajlam­osak vagyunk márvány­ba faragott zsenikként elképzel­ni. A kot­tákon ott van­nak a művek, a lexikonok­ban a dátumok, a kon­cert­ter­mek­ben pedig újra és újra megszólal­nak a dal­lam­ok. Bősze Ádám új könyve éppen ezt a képet bon­t­ja le egy kic­sit: a Nagy zenészek, nagy szerelmek 2. azt mutat­ja meg, mi történt a zenesz­erzőkkel akkor, amikor a kot­ta már nem volt közöt­tük és a világ között.

A zenetörténet roman­tikus része különösen gazdag olyan történetek­ben, ame­lyekről egy kon­cert előtt ritkáb­ban esik szó. A zseniális mű mögött ugyanú­gy ott volt a féltékenység, a rajongás, a csalódás, a vágy, a házasság, a sza­kítás vagy éppen egy egész életen át tartó szerelem.

Bősze Ádám éppen ezek­ből a történetek­ből építkezik. Nem azért, hogy a zenesz­erzők műveit a magánéletükre egysz­erűsítse, hanem azért, hogy közelebb hoz­za azokat az embereket, akiknek a nevét talán már kívül­ről tudjuk, miközben szemé­ly­iségük­ből jóval keveseb­bet ismerünk.

A könyv egyik izgal­ma éppen az, hogy a szerel­mi történetek sok­szor nem mel­lék­szálak. Egy kapc­so­lat, egy találkozás vagy egy elveszített szerelem gyakran hatás­sal volt arra is, hogyan gon­do­lkodott egy alkotó a vilá­gról. A művészet és a magánélet pedig időnként olyan szorosan össze­fonó­dott, hogy utólag már nehéz eldön­teni, melyik inspirál­ta a másikat.

Bősze Ádám előadá­sainak és könyveinek egyik erőssége is ebből fakad: a klasszikus zene történetét nem távoli, ünnepé­lyes múzeu­mi tár­gyként kezeli. A nagy zenesz­erzők nála hús-vér emberek, akik ugyanú­gy hibáz­tak, vágyakoz­tak, szerettek és dön­töt­tek, mint bár­ki más.

A Nagy zenészek, nagy szerelmek 2. így azok számára is jó belépési pont lehet a klasszikus zene világá­ba, akik egyébként nem érzik magukat otthonosan a zenetörténeti könyvek között. Mert egy híres dal­lam mögött egysz­er csak meg­je­lenik egy ember, egy történet, egy kapc­so­lat – és a zene hirte­len szemé­lye­sebb­nek tűnik.

A kötet október 6‑án jelenik meg.

Lehet, hogy egy kon­cert után egészen másh­ogy hall­gatunk majd egy ismerős művet. Nem azért, mert megvál­to­zott a zene, hanem mert közben megis­mertük azt az embert is, aki vala­ha papír­ra vetette.

Szen­drei Georgina

BÖDŐCS TIBOR – JÉZUS FELMENT A HEGYRE, BÖDŐCS PEDIG UTÁNAMENETT

KÁDÁR L. GELLÉRT – A HUNYADI-SZEREPEN TÚL