George Clooney, Robert Pattinson, Penélope Cruz, Danny Boyle, Martin McDonagh és Werner Herzog egy helyen – Velencében néhány nap múlva ismét elkezdődik az a fesztivál, ahol egy-egy filmről már a premier pillanatában elkezdődhet az Oscar-suttogás.
Van valami különös abban, amikor a nyár utolsó napjaiban Velence hirtelen megtelik filmcsillagokkal. A gondolák, a vörös szőnyeg, a vakuk és a világ legfontosabb filmes alkotói egyetlen városban találkoznak – miközben a háttérben már azt találgatják, melyik film lehet az év nagy meglepetése.
A 83. Velencei Nemzetközi Filmfesztivál szeptember 2. és 12. között zajlik a Lidón. A fesztivál nemcsak a filmrajongók egyik legfontosabb találkozóhelye: az elmúlt években számos olyan alkotás itt kezdte meg nemzetközi útját, amely később az Oscar-szezon meghatározó filmje lett.
IDÉN SEM APRÓZZÁK EL
A nyitófilm Danny Boyle Ink című alkotása, amelyben Guy Pearce Rupert Murdochkén jelenik meg. Már önmagában ez is elég ahhoz, hogy a fesztivál első estéje különleges legyen, de a program ennél jóval nagyobb neveket tartogat.

A versenyben olyan rendezők új filmjei szerepelnek, mint Martin McDonagh, Florian Zeller, Lee Chang-dong, Hirokazu Kore-eda és Werner Herzog. Vagyis nem csupán Hollywood vonul fel: Velence ezúttal is megpróbálja egyetlen programban megmutatni, merre tart a nemzetközi filmművészet.
És persze ott lesznek a sztárok is.

George Clooney idén életművéért Arany Oroszlánt kap, miközben Robert Pattinson és Penélope Cruz is a fesztivál nagy nevei között szerepelnek. A zsűri elnöke pedig Maggie Gyllenhaal, színésznőből lett rendező, akinek jelenléte önmagában is jelzi, mennyire összemosódik ma már a kamera előtti és mögötti alkotói világ.

DE VAN VALAMI, AMIRŐL MÁR MOST SOKAN BESZÉLNEK
Az idei fesztivál egyik legkülönlegesebb filmje egy dokumentumfilm: NAZA, amelyet Yuval Abraham és Rachel Szor rendezett. A film szeptember 10-én mutatkozik be, és az idei főverseny egyetlen dokumentumfilmje. A rendezőpáros korábbi munkája, a No Other Land, Oscar-díjat nyert.

Ez már nem egyszerűen egy vörös szőnyeges történet. A filmfesztivál egyre inkább olyan hely, ahol a művészet, a közélet és a világ aktuális kérdései találkoznak – és ahol egy film néha sokkal többről kezd beszélni, mint amiről eredetileg készült.
Velence tehát szeptember elején ismét felkapcsolja a reflektorokat.
A kérdés már csak az: melyik film lesz az, amelyikről néhány hónap múlva mindenki azt mondja majd: „én már Velencében láttam”?
Talán egy hollywoodi sztárfilm. Talán egy merész európai alkotás. Vagy éppen egy olyan film, amelyről most még alig beszélünk.
Egy biztos: a következő nagy filmes történetek közül több most Velencében kezdődik.
Szendrei Georgina
