Európa legjobb tojásdíszítője, Zsig óné Kati…



Európa legjobb tojásdíszítője, Zsig óné Kati…

Euró­pa legjobb tojás­díszítő­je, Zsig óné Kati évről évre csodálatos hímesto­já­sokkal kápráz­tat­ja el az embereket. A népi ipar­művész egy 300 000 forint értékű csip­kézett struc­c­to­jás külön­legességet muta­tott be idén, ame­lyet több ezer alkotásá­val, köztük a vilá­gon egyedülál­ló darabokkal együtt bár­ki megtekinthet kecskeméti otthonában. A „Tojás­díszítés kirá­lynő­je” elárul­ta: jövőre egy igazán külön­leges alkotás­sal lepi meg a mag­yarokat, elkészíti az Ország Tojását! – Az idei év több szem­pont­ból is külön­leges, hiszen épp a húsvét­tal egy időben ünnepli 40. házassá­gi évfor­dulóját, ame­lynek alakalmá­val újraháza­sodik… – A fér­jem ugyan­ott kérte mega kezem, ahol 40 évvel ezelőtt, én pedig abban a ruhában voltam, amit 15 éves korom­ban kap­tam éde­sanyámtól. Nagy­on boldog vagyok, hogy ismét fér­jhez mehetek: ez szá­mom­ra nem az év, hanem az életem legc­sodálatosabb ünnepe! Ter­mészete­sen az esküvői előkészületek mel­lett a húsvétról sem feled­keztem meg és egy 300 000 forint értékű csip­kézett struc­c­to­jást készítet­tem. – A Tojás­díszítés kirá­lynő­je mel­lett az Ország Nyusz­i­jaként is emlegetik. Árul­ja el, húsvétkor hogy­h­ogy a nyuszi hoz­za a tojá­sokat? – Néme­tország­ból ered a szokás. A nyúl és a tyúk eln­evezése hason­ló volt, így a ket­tő össze­mosó­dott. Egyrészt innen ered a hagy­omány, hogy a nyuszi hoz­za a tojá­sokat. Más­részt továb­bi érdekesség, hogy húsvét táján, nagy­böjtre készülvén sok tojást hal­moz­tak fel az emberek, s ezért elkezdték azokat egymás­nak ajándékozni. Hogy még nagy­obb örömet szerezzenek a másik­nak, ki is fes­tet­ték őket. A könyve­im­ben is foglalko­zom a témá­val, imá­dok az elődeink gon­do­lataiban olvas­ni a jelek által! – A művészetek nyolc ágát műveli. Hogy került kapc­so­lat­ba velük? – Már gyerekko­rom­ban is sokat kéz­imunkáz­tam, de akkor még kényszer­ből. Az éde­sanyám foly­ton azt haj­to­gat­ta: egy nő úgy szép, ha kéz­imunkázik! Sok­szor a sarok­ba vág­tam, amit csinál­tam. Később, amikor elkezdtem mintákat is raj­zol­ni, megtet­szett a dolog. Akkor már örömömet lel­tem benne. Komolyra akkor for­dult az egész, amikor fér­jhez mentem és elkezdtük szépít­get­ni a saját házunkat. Nőként elképesztő gon­do­lataim támad­tak. A tükrös elős­zobánk falára virá­gokat képzel­tem el, s ehhez pingáló ass­zonyokat akar­tam hívni, amikor a fér­jem megkérdezte: miért nem csinálom én. Először egy lapra fes­tet­tem le az elképzelésemet, majd a kaloc­sai motívum felk­erült a fal­ra is. Tisz­ta, élő mag­yar nép­művészet. A nyolc művészeti ágból tehát a falp­ingálás volt az első, amiv­el komolyan kezdtem el foglalkozni, majd jöt­tek a tojá­sok, amikre először szin­tén ezt a mintát tet­tem, azó­ta vis­zont közel 30 tech­niká­val dol­go­zom. – Melyik terült áll a szívéhez legközelebb? – A tojás tech­nikák között nem tudok különb­séget ten­ni, mindig az a ked­vencem, amit épp csinálok, annyi­ra imá­dom őket! Mind­ben találok vala­mi élvezetet és elő­for­dul, hogy éjsza­ka sem tudom leten­ni. Egysz­er például egy rock and roll buli után – ahol egyébként illet vol­na elfárad­ni – lefekvés helyett, reggel inkább nek­iáll­tam a tojás­díszítés­nek. Nem titok, a tojá­sokkal szeretek a legjob­ban foglalkozni, a második ked­vencem pedig a rozettás men­nyezet fes­tése. Foglalko­zom bútor­festés­sel is, a 70 négyzetméter alapterületű házunkban min­den beren­dezés fes­tett. A falon fest­mények lóg­nak, a díszített edényeim a szekrényeken sorakoz­nak – fes­tek és kar­colok is tányérokat, vázákat –, készítek terítőket, blú­zokat, mel­lényeket, ame­lyeket szin­tén én hímzek és a füg­gönyökön is ott a kezem nyoma. Egysz­erűen min­den nap körülvesz a nép­művészet, nem tudok nélküle élni! Utoljára az üveg­festés­sel kezdtem el foglalkozni, amikor a fér­jem fel­vetette, hogy kifes­thet­ném a vit­rin üveg­ét, ame­ly mögött a kiál­lí­tott tojás­gyűjteményem áll. Koráb­ban sosem csinál­tam és fan­tasztikus lett az ered­mény. – Állandó kiál­lítása van, emel­lett előadá­sokat tart, iskolák, óvodák, nyugdí­ja­sok is igény­lik a szol­gál­tatá­sait. Min­den fela­dat­nak ilyen nagy lendület­tel áll neki? – Pörgős típus vagyok. Az állandó kiál­lítá­som mel­lett több pro­gramom van, ame­lyek közül talán a csalá­di délutánok a legked­vesebbek, mert akkor csak egy családé vagyok. Elő­for­dul, hogy meghív­nak vala­ho­va, volt, hogy egysz­erre több mint ezer embert taní­tot­tam: nagy­on szeretek a szín­padon áll­ni, akárc­sak egyenként odamen­ni min­denki­hez és segíteni. Vezettem televíz­iós műsort, könyveket írtam, de talán a kiál­lítá­som meg­mu­tatását, a tár­latvezetést élvezem a legjob­ban! – A család­ja is rajong a nép­művészetért? – A lány­om den­tál­higiénikus, egy kórházi fogásza­ton dol­go­zik. Ő csak egy tech­nikát ismer, a falp­ingálást. Nagy­on ügyes, de job­ban szereti azt, amit csinál. A kis unokám pedig még csak négy éves, de biz­tosan meg­mu­tatom majd neki is a művészeteket. Remélem, hogy ő komolyab­ban fog foglalkozni ezzel, most úgy látom, min­denbe bele lehet vin­ni. – 2009-ben Dubaiban a világ öt legjobb tojás­díszítő­je közé válasz­tot­ták, Európában, pedig a legjobb tojás­díszítőnek, mert akkor nem­c­sak Mag­yarorszá­got, hanem az egész kon­ti­nenst képviselte. Milyen nemzetközi vis­szhang­ja van a sik­erének? – Azt hiszem, nemzetközi­leg elis­mer­tebb vagyok, mint itthon. A kiál­lítá­som láto­gatói gyakran megkérdezik, milyen volt Dubaiban, hiszen világhírt hoz­tam az ország­nak. Gyakran hív­nak külföl­dre, csak én soha nem fogadok el sem­mit, mert a fér­jem nem ül se repülőre, se hajóra. Bár én épp az ellenkező­je vagyok – imá­dom az extrém sportokat, a stran­don a leg­ma­gasabb csúszdáról csús­zok le, görko­ri­zok –, ott szeretek lenni, ahol az ő két szeme van, szá­mom­ra ez a boldogság. Úgy­h­ogy bár egyéves szerződést kínál­tak Dubaiban, s kint is marad­tam vol­na, nem fogad­tam el. Mag­yarorszá­gon is van jó néhány dolog, aminek nagy­on örülök: rengete­gen láto­gatják a kiál­lítá­so­mat, a média nagy­on szeret és sokat foglalkoz­tat, ami pedig igazán nagy ajándék, hogy nagy­on kevés művész éli meg azt, hogy alkotá­sai még az életében egyre töb­bet érnek. Nekem min­dez megada­tott! – Mi a cél­ja az alkotá­saival? – Óriási sik­er, amikor azt látom, hogy miközben vala­ki meg­nézi az alkotá­saim, egy pil­lana­tra bele­feled­kezik a min­den­napok­ba. Sok láto­gató sír­va megy el, miután megc­sodál­ta a tojá­sokat, annyi­ra örül­nek, hogy itt jár­tak. Ez feltölt lelk­i­leg. Sokoldalú vagyok és ezt élvezem! A legfőbb törekvésem azon­ban az, hogy jó ember legyek. Leginkább azt szeretném elérni az élet­ben, hogy alázatos, kedves, segítőkész ember legyek. Az ember­séget tar­tom a leg­fontosabb­nak a vilá­gon, hogy figyeljünk egymás­ra! – Ahogy már említette, közel 30 tech­niká­val dol­go­zik, ez szin­tén egyedülál­ló a vilá­gon. Men­nyi idő meg­tan­ul­ni a tojás­díszítés művészetét? Sok türelem kell hoz­zá? – Meg­tan­ul­ni szer­in­tem nem olyan nehéz, türelem pedig nem kell, mert meg­nyug­tat­ja az embert, boldog­gá teszi az alkotás öröme. Van világhírű énekes, zon­gorista… A tan­ulás  az egészből 70 száza­lékot tesz ki, a másik 30, maga a tehet­ség. Több olyan tojá­som is van, ami a vilá­gon egyedülál­ló. Tavaly egy 600 ezer forint értékű faragott tojást csinál­tam. Ettől már csak a ked­venc alkotá­som a szebb, a 800 ezer forin­tos, faragott és csip­kézett tojás. Az egye­di darabok között hímzett, gob­elin jel­legű, rend­kívül apró kereszt­szemes és kaloc­sai hímzett tojá­som is van és a hat tech­nikás tojá­som is egyedülál­ló a vilá­gon. Rengeteg kedves élményem van a kiál­lítá­som­mal kapc­so­lat­ban és a múlt­ból is: fes­tet­tem egy-két­méteres tojást, patkoltam aran­nyal és ezüst­tel is. Sokan rác­sodálkoz­nak a liba­to­já­sokra, amiket „lev­eg­őbeka­paszkodók­nak” is hívok, mert alig van anyag ben­nük.  Amikor kiny­it­om a vit­rint, egysz­erre ámul el a közön­ség, s ilyenkor azt érzem, nem hiá­ba élek. – Szereti a kihívást, az új dol­go­kat és a leg­munkás­abb felada­tok­ban leli igazán örömét. Milyen cso­da elkészítésére vál­lalkozik legközelebb? – Jövőre szeretném elkészíteni az Ország Tojását. Ter­veim szerint ez egy fel­bec­sül­hetetlen eszmei értékű, világszín­von­alú alkotás lesz, ame­lyet 2018 húsvétján be is mutatha­tok.  Életem fő művének tek­in­tem, már évekkel ezelőtt elkezdtem ter­vezni. Azért kap­ja az Ország Tojása nevet, mert a motívumok meg­je­lenése meg­e­gyezik raj­ta az őseink által történő tojás­felosztás­sal, továb­bá a motívumok sok­színűsége tükrözi az orszá­gunkra leginkább jellemző moz­zana­tokat. Hogy men­ny­it alszom majd, amíg elkészül? Nem tudom, de biz­tos vagyok benne, hogy csodálatos hímesto­jás lesz!

Csodálatos zenei világba kalauzol el minket…

Csodálatos zenei világba kalauzol el minket…

Lisa Nichols, a világ egyik legismertebb…

Lisa Nichols, a világ egyik legismertebb…