A Szegedi Szabadtéri Játékok hazánk legnagyobb…

A Szege­di Szabadtéri Játékok hazánk leg­nagy­obb befo­gadóképességű és leg­je­len­tősebb szabadtéri szín­házi fes­z­tivál­ja. 1931. június 13-án tar­tot­ták az első előadást a Fogadal­mi Tem­plom előtt, ezt követően a szabadtéri pro­duk­ciók min­den év nyarán Szeged fő kul­turális eseményét jelen­tet­ték. Évente közel het­venez­er embert ejt ámu­lat­ba a varázs­latos atmoszférájú szín­házi eseménysorozat. Az előadá­sok ide­jére a szín­ház szerelme­sei megtöltik a várost, való­di, nyüzs­gő fes­z­tivál­hangu­la­tot varáz­sol­va ezzel a mediter­rán hangu­latú szege­di estékbe. A csodálatos helyszínt, a tizenkétez­er négyzetméter alapterületű Dóm teret a velen­cei Szent Márk térhez szok­ták hason­lí­tani. A vál­lal­tan nép­szín­házi vonu­la­tot követő ren­dezvénysorozat előadá­sai évről évre mind vál­tozatosabb képet igyekeznek nyúj­tani, így garan­tál­va azt, hogy min­den műfaj – operett, opera, musi­cal, nép­tánc, kortárs tánc, próza – rajongó­ja meg­talál­has­sa a maga ked­vencét a csil­lagtető alatt. Fülledt nyári éjsza­kákon való­di fes­z­tivál­hangu­lat uralkodik Szege­den, a szín­ház szerelme­sei csak arra vár­nak, hogy a nézőtéren fel­ragyo­g­janak a fények. Her­czeg Tamás igaz­gató és Harangozó Gyu­la művészeti igaz­gató 2013-ban vet­ték át a fes­z­tivál vezetését. Az általuk menedzselt évadok­ban eddig olyan nagysik­erű pro­duk­ciók kerül­tek színre a Dóm téren, mint például a hazánkban először Szege­den, és a vilá­gon először non-repli­ca for­má­tum­ban látható Mam­ma Mia! ABBA-musi­cal a Madách Szín­ház­zal együttműködés­ben, vagy Kodá­ly Háry Jánosa, mely­ben a világhírű film­sztár, Gérard Depar­dieu alakí­tot­ta Napóleont és ame­ly bebi­zonyí­tot­ta, hogy az opera műfa­ja is tud kirob­banó sik­ert elérni. Rövid története: A 20. század ele­jén a szabadtéri euró­pai ren­dezvények sik­erei a mag­yar szelle­mi élet képviselőit hason­ló indít­tatású fes­z­tiválok megsz­ervezésére sarkallták. Mag­yarorszá­gon az elsők között indí­tot­ták útjára a nyári szín­házat Szege­di Szabadtéri Játékok néven. A Játékok ötletét először 1926-ban Juhász Gyu­la, a szege­di költő vetette fel. A gon­do­la­tot a kul­turális és poli­tikai élet szá­mos jeles képviselő­je támo­gat­ta (Kertész K. Róbert, Hevesi Sán­dor, Fülei-Szán­tho Endre, Vojnovics Géza). A főpróbára a lehetőséget a szege­di Fogadal­mi Tem­plom fel­szen­telésére ren­dezett ünnep­ség­sorozat adta 1930 őszén. Az árkád­sor­ral kör­bevett tem­plomtér kiváló akusztikájá­val ideális helyszín­nek bizonyult a szabadtéri színielőadá­sok megren­dezésére. Az első előadás­ra – a Mag­yar Pas­sióra, Hevesi Sán­dor ren­dezésében – 1931. június 13-án került sor. Ezt követően a szabadtéri előadá­sok – töretlen sik­er­rel – min­den év nyarán Szeged fő attrak­cióját jelen­tet­ték. A Mag­yarorszá­gon egyedülál­ló szabadtéri sik­er­sorozat első felvonásá­nak a második világháború vetett véget, 1939-ben. Az újrakezdés, 20 év kihagyás után, 1959. július 25-én következett el. Ezen az estén a Hun­ya­di Lás­zló dal­la­maival kezdődött meg a Szege­di Szabadtéri Játékok második fejezete. 1994-ben a Játékok új nézőteret kapott. A teret egész évben elfoglaló lelátót, csak az előadá­sok ide­jére felál­lí­tott, 4000 férőhe­lyes mobil nézőtér­rel cserélték le. A szek­torokat az 1879-es szege­di nagy árvíz ide­jén segít­séget nyújtó euró­pai fővárosokról (Lon­don, Róma, Párizs, Berlin, Brüsszel, Bécs), illetve Szeged testvérváro­sairól (Darm­stadt, Turku, Par­ma, Niz­za, Szabad­ka, Tole­do, Odessza) nevezték el. A bol­gyó hol­lan­di Sosem szere­pelt még Wag­n­er-mű a Szege­di Szabadtéri szín­padán: 2016-ban a mester egyik meghatározó zenedarab­já­val, A bolygó hol­lan­di­val nyit a fes­z­tivál. Július 1‑jén és 2‑án láthatják a nézők a Miskol­ci Nemzeti Szín­ház­zal kopro­duk­cióban létre­jövő előadást. Az idők végte­len­sége óta a tengert járó, elátko­zott hol­lan­di és az álmod­ozó, magát önfelál­dozó lány tragikus szerel­mi története szá­mos lehetőséget rejt magában egy igazán látványos, a Szabadtéritől már megszokott vol­u­menű pro­duk­ció létre­hozására. Az előadás sztár­vendége a világhírű énekes, a Britain’s Got Tal­ent első szériájá­nak zseniális tehet­ségű nyertese, Paul Potts, aki a Kor­mányost alakít­ja majd. Draku­la utol­só tán­ca Az évad második bemu­tató­ja a Mag­yar Nemzeti Tánc­e­gyüttes Draku­la utol­só tán­ca című nép­tánc-pro­duk­ció­ja lesz, július 8‑án és 9‑én. Az erdé­lyi vám­pír­gróf történetének fel­dol­go­zásában nagy hangsú­lyt kap majd az erdé­lyi népzene csodálatos és sok­színű dal­lamvilá­ga valamint az Erdély­ben élő népek tán­cainak utánozhatat­lan és egyedülál­ló vir­tuoz­itása. A sztori szerint a vér­bő, fiatal gróf kiéhezett öreg vám­pír­rá válik, ha fogytán az energiá­ja. Fiatal nők vére kell ahhoz, hogy újra megifjod­jék és mág­nesként vonz­za magához a meg­bűvölt ass­zonyokat. Kérdés, hogy van‑e, ami min­debben útját áll­ja. Én és a kisöc­sém A Budapesti Operettszín­házból érkezik az Én és a kisöc­sém c. pro­duk­ció, Eise­mann Mihá­ly operettjét július 15-én és 16-án láthat­ja a közön­ség. Az elmúlt évad­ban operett nem szere­pelt a Szabadtéri reper­toár­ján, 2016-ban a menedzs­ment szeretett vol­na egy klasszikus, a műfaj hagy­ományainak maradék­ta­lan­ul megfelelő, fer­geteges humorú pro­duk­ció­val ked­vezni a nézőknek. A mag­yar szín­házak vis­sza­térő sik­er­darab­ja most új hangsz­erelés­ben, parádés szere­posztás­sal kerül szín­padra. A Velence szín­pom­pás kulis­szái közt ját­szódó történet megan­nyi fülbe­mászó, örökzöld dal­lam­mal gazdagí­tot­ta az operett-iro­dal­mat: felc­sendül a Dóm téren a címadó zenén kívül „Egy kic­sit angyal legyen, egy kic­sit démon…”, a „Pá kis arany­om, pá…” és a „Mia bel­la Sig­no­ri­na”. Mam­ma Mia! Vis­sza­tér a Dóm térre az elmúlt két évad leg­nagy­obb sikere, a Mam­ma Mia! c. musi­cal, Szirtes Tamás ren­dezése. Az ABBA dalaira épülő pro­duk­cióra, mely a Madách Szín­házból érkezik, eddig csak Szege­den 40ezer ember tombolt. A megun­hatat­lan ABBA-dalok várhatóan ismét kirob­banó „dis­zkóhangu­la­tot” teremtenek majd a nézőtéren. A nyomorul­tak Szin­tén vis­sza­tér, szin­tén a Madách Szín­ház csap­atá­val a musi­caliro­dalom egyik leg­nép­sz­erűbb műve A nyomorul­tak, ame­lyet 2015-ben Szege­den a Madách a Szege­di Szabadtéri Játékokkal együttműködés­ben muta­tott be. A Vic­tor Hugo mon­u­men­tális regénye nyomán született szín­pa­di mű 1987-ben, éppen a szege­di Dóm téren került először színre Mag­yarorszá­gon. A 2015-ös verz­iót Szirtes Tamás ren­dezte. A Madách Szín­ház igaz­gató­ja így nyi­latko­zott az előadás­ról: „A nyomorul­tak min­den­ki számára óriási pró­baté­tel, aki elszán­ja rá magát, hogy színre vigye. Ez a musi­caliro­dalom egyik leg­bony­olultabb és leg­gyönyörűsége­sebb darab­ja.” Ilyen moz­gal­mas előadást ritkán lát­ni szabadtéri szín­házban, több mint nyol­cvan jelenetváltás­ra van szük­ség a darab­ban. A dís­zlet­ter­vező Ken­taur azt mond­ja, A Nyomorul­tak látványvilá­ga olyan összetett, mintha egy hol­ly­woo­di film dís­zletét ten­nék fel a szín­padra. „Valóban egy szélesvásznú moz­it kell a szín­padra varáz­sol­nunk: rengeteg benne a képváltás, hihetetlen sok helyszí­nen ját­szódik a darab. Össze­sen nyolc nagy dís­zletelemet használunk, négy kora­beli ház adja a városi képeket. Ter­veztünk két hatal­mas hídelemet is, ame­ly egyik pil­lana­tról a másikra, csatornából alakul át híd­dá, de közben bírósá­gi pul­pi­tus­nak és kórház­nak is használ­ható. Az előadás emblematikus eleme a barikád és egy hatal­mas zás­zló. Ilyen moz­gal­mas előadást még nem nagy­on láthat­tak szabadtéren a nézők. Már a Mam­ma Mia! pro­duk­cióban is lehetett lát­ni a Madách Szín­ház igen komoly led-vetítését, ezt mi most más­fél­sz­eres méret­ben fogjuk használ­ni. Ez a leg­nagy­obb vetítőfelület, amit ma, szín­házban alka­lmaz­nak.” Ének az esőben Az évad szen­zá­ció­ja a Budapesti Operettszín­ház­zal együttműködés­ben születő szu­per­pro­duk­ció, a Com­den-Green-Freed-Brown szerzőné­gyes által jegyzett Ének az esőben lesz. A Szabadtéri történetében ez az első olyan pro­duk­ció, ame­lynek a fes­z­tivál menedzs­men­t­je kérte és kap­ta meg a jogait. A világsik­erű musi­cal ősbe­mu­tató­ja 1983-ban volt a lon­doni West Enden, majd a New York‑i Broadway‑t is meghódí­tot­ta, sikere pedig azó­ta töretlen. Ma már örökzöld­nek számít a musi­cal alapjául szol­gáló, 1952-es film címadó zené­je, a Singing in the rain, mely­hez min­dan­ny­i­unk képzeletében Gene Kel­ly esőben előadott, jóked­vű sztepp­tán­ca kapc­solódik. 2016-ban ezek a dal­lam­ok is felc­sendül­nek a szege­di Dóm téren: augusz­tus 12-én, 13-án, 14-én, 19-én és 20-án kerül színre a bájosan roman­tikus, Hol­ly­wood hősko­rát idéző történet. Az ere­de­ti mozi min­den idők egyik leg­nép­sz­erűbb filmjének számít. A történet szerint a némafilmek sztár­ja, Don Lock­wood és állandó part­nere Lina Lam­ont életük első han­g­os moz­i­jára készül­nek, ám kiderül, hogy Lina hang­ja elvisel­hetetlen a vásznon. Don barát­ja, Cos­mo Brown a feltörekvő fiatal színésznőt, Kathy‑t java­sol­ja hang­dublőrnek, akibe ter­mészete­sen belesz­eret a sár­mos színész. Ezt vis­zont Lina nem nézi jó szem­mel, és min­den eszközzel próbál­ja szabotál­ni a román­cot. Tévedések vígjáté­ka A 2015-ös évad nagy dur­ranása volt a Tévedések vígjáté­ka, a Shake­speare-darabot egyértelmű közön­ség- és sza­k­mai sik­er övezte. Így közkívá­na­tra, egy előadás­ban vis­sza­hoz­zák jövőre is a pazar szere­posztás­sal, izgal­mas látványvilág­gal színre vitt darabot. Augusz­tus 27-én zár­ja majd KERO® ren­dezése a 2016-os évadot. A pro­duk­ció szerepeire az ország vezető szín­háza­iból a legkiválóbb szín­művészeket sik­erült meg­ny­erni. A Katona József Szín­házból, a Rad­nótiból, a Tháliából és a Vígszín­házból is többen érkeznek nyáron Szege­dre. Két Nemzet Színésze, Mol­nár Piros­ka és Hau­mann Péter alakít­ja Emíliát, az efezusi apá­cafőnöknőt és fér­jét, a szi­rakúzai kereskedő Égeont. A szere­posztás egyik leg­nagy­obb bravúr­ja, hogy olyan művészeket kel­lett talál­ni az ikrek szerepére, akik karak­terük­ben nagy­on hason­lí­tanak egymás­ra. Így esett a választás Ador­jáni Bálin­tra és Telekes Péterre, akik az Antipho­lus-sokat játsszák, valamint Mol­nár Áron­ra és Klem Vik­tor­ra, akik pedig a két Dromio‑t. Szin­tén testvér­párt alakít a darab­ban Szinetár Dóra és Pál­mai Anna. Ange­lo szerepében Bez­eré­di Zoltánt láthatjuk, Dr. Csipet Vaj­dai Vil­mos lesz. Kisebb szerepekben láthatjuk Szabó Győzőt (Kereskedő), Huzel­la Júliát (Öröm­lány), Pata­ki Fer­encet (Kereskedő), valamint a Szege­di Nemzeti Szín­ház három szín­művészét, Szilá­gyi Annamáriát, aki Luca szerepébe bújik, Jakab Tamást Bal­tazárként és Borovics Tamást, aki Rendőr lesz a darab­ban. Az előadás látványvilágát Hor­gas Péter dís­zlet- és Füzér Anni jelmezter­vezőv­el álmod­ta meg a ren­dező. Furcsa és izgal­mas teret képzel­tek el, egy közel-keletinek tűnő város­ka életét jelenítik meg. A tér közepén forog egy hatal­mas, útvesztő jel­legű, gömb­sz­erű spirál mely tula­j­donkép­pen egy nyüzs­gő bazár, amely­ben helyet kap lakóház, török fürdő, öröm­tanya, sőt még kolostor is. Van, aki motoron érkezik, van, aki igazi tevec­sikó­val és a tükrök, csapóa­jtók csapdái között szinte artis­taként ker­getik sor­sukat – és egymást – a színészek a szám­ta­lan sta­tisz­ta között. Az előadás mozgáster­vező-kore­ográ­fusa Duda Éva, dra­maturg­ja Lőrinczy Atti­la. KERO szerint Shake­speare többek közt abban zseniális, hogy a közössé­gi, poli­tikai és a szemé­lyes kon­flik­tu­sokat kiválóan tud­ja ütköztet­ni egy sztorin belül. A történet Efezus­ban ját­szódik, abban a város­ban, ame­ly igen fes­zült helyzetben áll Szi­rakúzá­val, ahon­nan vis­zont a színre lépők egy része érkezik. Min­deközben a valósz­erűtlen események­ben dúskáló darab a szere­plők őrült reak­cióit mutat­ja be, a szemé­ly­iség megket­tőződésének illetve elvesztésének félel­metes pil­lanatait. Nevet­séges és egy­ben tragikomikus helyzetek jellemzik majd a Tévedések vígjátékát, vágyak­ban, felfedezések­ben és meglepetések­ben gazdagon.