Van Hollywoodnak egy különös képessége: képes valakiből egyik napról a másikra legendát csinálni. Jason Momoa esetében ehhez kellett egy hatalmas termet, hosszú haj, karizma, egy szigonnyal felfegyverzett szuperhős és az a fajta jelenlét, amelyet nem lehet megtanulni. Momoa nem egyszerűen Aquaman lett – ő lett Aquaman. A nézők számára a karakter és a színész szinte eggyé vált. De mi történik akkor, amikor a kamera mögött vagy egy veszélyes jelenetben valaki másnak kell felvennie ugyanazt a mozgást, ugyanazt a testtartást, ugyanazt a karaktert? Itt kezdődik egy különleges magyar történet.
Megyeri Balázs neve első hallásra talán nem cseng úgy, mint egy hollywoodi szupersztáré. A filmszakmában azonban nagyon is ismerős lehet: színész, kaszkadőr, dublőr, zenész és sokoldalú alkotó, aki Jason Momoa európai dublőreként is dolgozott. A feladata pedig jóval több annál, mint hogy „hasonlítson” a világsztárra. Egy picture double esetében a mozdulatokat, a járást, a testtartást, a gesztusokat és a kamera számára látható apró részleteket is úgy kell reprodukálni, hogy a néző számára fel se merüljön: valaki más áll a képen.
És ez az a pont, ahol Hollywood varázsa egészen más arcát mutatja. Miközben a világ Jason Momoát látja, a háttérben ott állhat egy magyar férfi, aki hónapokon keresztül figyeli, hogyan mozog, hogyan fordul, hogyan áll meg, hogyan néz. Megyeri Balázs korábban arról mesélt, hogy Momoa ruháit is megkapta, fizikailag is hozzá kellett igazodnia a szerephez, és gyakorlatilag Jason Momoává kellett válnia bizonyos jelenetek kedvéért. Momoa ráadásul maga is „ikertesónak” nevezte őt.
A történet azonban még ennél is különlegesebb. A forgatásokon ugyanis előfordult, hogy nem is egy, hanem több „Momoa” várakozott egyszerre: ott volt maga a színész, a stand-in, a kaszkadőrdublőr és Balázs. Egy alkalommal egy asszisztens tanácstalanul kereste Momoát, mire a kollégája csak annyit mondott: ha már négy van belőle, fogjon meg egyet, és vigye be a szettbe. A jelenet egyszerre vicces és tökéletesen megmutatja, mennyire összetett egy nagyszabású filmforgatás gépezete.
Momoa és Balázs történetében talán éppen az a legérdekesebb, hogy a hasonlóság mögött két teljesen különböző életút találkozik. Az egyik férfi Hollywood egyik legismertebb arca, akit milliók ismernek Aquamanként, a másik pedig egy magyar alkotó, aki nem elégedett meg azzal, hogy hasonlítson egy világsztárra: saját pályát épített, miközben olyan produkciókban is megfordult, amelyekben a világ legnagyobb színészeivel dolgozott. Megyeri a Dűne világában is feltűnt, ahol többek között Stellan Skarsgårddal és Dave Bautistával is dolgozott, és Denis Villeneuve rendező végül „recycling actor” becenévvel illette, mert annyi különböző feladatban számítottak rá.
A kulisszák mögött pedig olyan pillanatok születnek, amelyekből soha nem lesz hollywoodi vörös szőnyeges fotó. Megyeri például arról is mesélt, hogy a Dűne forgatásán egy jelenetben majdnem neki kellett beugrania Momoa helyett egy egészen szokatlan feladatban. A forgatáson készült hátulról felvétel pedig annyira hasonlított rá, hogy még a sminkes is összekeverte őket.
És talán ez a legérdekesebb az egész történetben: egy dublőr akkor végzi igazán jól a munkáját, ha a néző nem veszi észre, hogy nem az eredeti színészt látja. A legnagyobb siker sokszor éppen az, amikor nincs taps, nincs külön stáblista-pillanat, nincs vörös szőnyeg – csak egy tökéletesen működő jelenet. Miközben a közönség Jason Momoát látja, valahol a háttérben egy magyar férfi munkája is ott lehet a képkockákban.
Jason Momoa ma már sokkal több, mint Aquaman. A színész neve összeforrt a karizmával, a szabadsággal és azokkal a karakterekkel, amelyekben egyszerre tud erőt és játékosságot mutatni. De az ő történetéhez kapcsolódik egy másik, kevésbé ismert hollywoodi történet is. Egy magyar férfié, aki megtanulta, hogyan kell egy világsztár mozdulatait úgy elsajátítani, hogy közben saját maga is láthatatlan maradjon.
Két férfi. Egy karakter. Egy különös hollywoodi kapcsolat.
És egy magyar történet a szigonnyal a háttérben.
Szendrei Georgina
