GABRIEL GARCÍA MÁRQUEZ – SZÁZ ÉV MAGÁNY



Egy család története, ahol a valóság és a képzelet határai elmosód­nak

Gabriel Gar­cía Márquez egyik legis­mer­tebb regénye egy különös család, a Buendíák több gen­erá­ción átívelő történetét meséli el. Közép­pon­tjában Macon­do áll, egy képzelet­be­li település, amely­ben a legkülönösebb események ugyanolyan ter­mészetességgel történ­nek meg, mint a min­den­napi élet apró pil­lanatai.

A regény­ben szerelem, veszteség, háború, csalá­di kon­flik­tu­sok és különös találkozá­sok követik egymást. Márquez úgy teremti meg ezt a vilá­got, hogy a csodás események sem törik meg a történet ter­mészetes rit­musát. Éppen ettől válik a könyv külön­legessé: az olvasó egy idő után már nem azt kere­si, mi lehet valóság és mi képzelet, hanem egysz­erűen elfo­gad­ja Macon­do saját szabályait.

A Száz év magány azon­ban jóval több egy külön­leges csalá­dregénynél. A gen­erá­ciókon át ismétlődő történetek­ben ott van az emberi ter­mészet, a fele­jtés, az emlékezés és az újra meg újra elkövetett hibák kérdése is. A szere­plők sor­sa sok­szor összekapc­solódik, miközben a múlt árnyé­ka folyam­atosan jelen van az életük­ben.

Márquez regénye azok­nak is tar­to­gat élményt, akik szeretik a külön­leges atmoszférájú történeteket, és azok­nak is, akik egy könyvben nem­c­sak cse­lek­ményt, hanem mögöttes jelen­téseket keres­nek. A történet lezárása után pedig kön­nyen lehet, hogy az olvasó még egy ideig Macon­do világában marad.

Szen­drei Georgina

YUVAL NOAH HARARI – SAPIENS – AZ EMBERISÉG RÖVID TÖRTÉNETE

VIKTOR E. FRANKL – MÉGIS MONDJ IGENT AZ ÉLETRE!