Szerelem, föld, házasság, érdekek

Szerelem, föld, házasság, érdekek. Vajon melyik a fontos? A fiat­alok boldogsá­ga, vagy hogy – évszázadok paraszti törvénye szerint – egyesül­jenek a bir­tokok, ame­lyek majd megél­hetést jelen­tenek egy új család számára. Szerelem? Lehet‑e a pil­lanat boldogságára jövőt építeni? Erősebb a tár­sadalom törvénye, a józan ész, mint két ember egymás-akarása? A Körhin­ta története az ötvenes évek Mag­yarországán ját­szódik, ahol a közös föld­művelői sor­sot „felka­roló” ter­melőszövetkezetek jelen­tik az új tár­sadal­mi ren­det. De nem min­denk­inek. A szövetkezetből ki akar lép­ni Pata­ki István, és a lányát – föld­e­gyesítés okán –egy egyéni ter­melőhöz kíván­ja feleségül adni. A lány, Mari azon­ban mást szeret, Mátét, aki vis­zont a szövetkezetben kere­si és talál­ja meg a boldogulását. Mari szem­beszáll az apjá­val, aki a szóváltás csúc­sán baltá­val támad a gyerekére, mire a lány elmenekül otthon­ról és össze­találkozik Máté­val. A Sarka­di-novel­la alapján készült Körhin­ta a mag­yar filmtörténet egyik klasszikusa. Fábri Zoltán ren­dezése 1956-ban a cannes‑i film­fesz­tiválon Arany Pál­ma jelölést kapott. Két fősz­ere­plő­je, Törőc­sik Mari és a nem sokkal később tragikus körülmények között elhun­yt Soós Imre a korszak meghatározó csil­la­gai voltak. A vásári körhin­ta szédítő forgásában Soós Imre odak­iált­ja Törőc­sik Mari­nak: „Repülünk, Mari!”. Ez a két szó ma is a fiat­alok igazságát, a szerelem és a szabad­ság szédítő mámorát hird­e­ti. Vid­nyán­szky Atti­la számára a történet szemé­lyes és tár­sadal­mi szála közül első­sor­ban a szemé­lyes a fontos. A szerelem ere­je, hatal­ma, és a betel­jesülő szerelem­ben a jövő lehetősége… Min­da­zok, akik lát­ták a János vitéz és a Johan­na a mág­lyán ren­dezését, meg­ta­pasz­tal­hat­ták, hogy az érzelmek sodró ere­jét grandiózus szín­pa­di kom­pozí­ciók­ban viszi színre. A nagysz­erű szere­posztás mel­lett a pro­duk­ció dinamiz­musáért a Hon­véd Tánc­e­gyüttes felel… Újra műfa­jokat átívelő, a prózát, a tán­cot, a zenét egyesítő költői szín­házi előadás születik a Nemzetiben. Sarka­di Imre – Fábri Zoltán – Nádasy Lás­zló művei alapján a for­gatókönyvet írta: Vincze Zsuzsa Közreműködik a Mag­yar Nemzeti Tánc­e­gyüttes Kore­ográ­fus-ren­dező: Vincze Zsuzsa és Zsuráf­szky Zoltán Közreműködik a Mag­yar Nemzeti Tánc­e­gyüttes Bemu­tató: 2015. február 21, 19:00, február 22., 15:00, február 23. 19:00, február 28. 19:00