Kit ne érdekelne a titok, amely eldönti híres történelmi szereplők sorsát? Kit ne vonzanának a hatalom, a pénz, a vér vagy a szerelem rejtélyei? Május végéig minden hónap utolsó csütörtökjén olyan talányokra derül fény, amelyek régóta foglalkoztatják a történészeket és a közvéleményt. A Rejtélyes történelem című művelődéstörténeti sorozat estjein Csorba László beszélget meghívott vendégeivel a Várkert Bazárban. A történészt ezúttal azonban mi kérdeztük a magyar- és a világtörténelem rejtélyeiről. A Várkert Bazár előadássorozatában Csorba László olyan eseményekről beszélget majd történész vendégeivel, amelyek egykor drámai módon befolyásolták sokak sorsát – ám mégsem tudunk róluk mindent, nem ismerjük az összes akkori tényt, szereplőt, mozgatórugót. A művelődéstörténeti program mindenki számára ajánlott, ha jobban szeretné érteni azt a jelent, amelynek egyes részleteihez csak a múlt titkainak föltárásával férhetünk hozzá. – Május végéig minden hónap utolsó csütörtökjén olyan titkokra derül fény, amelyek régóta foglalkoztatják a történészeket és a közvéleményt. Mire gondoljunk? Háborús titkokra, rejtélyes gyilkosságokra, eltitkolt szerelmekre? – Igen, a diplomáciai cselvetésektől a „szívzűrökig”, a bonyolult személyiségektől a lelki betegségekig sok minden szóba kerül majd. De már előre jelzem, hogy „mindenre” nem tud rájönni napjaink leleményes történettudománya sem, miközben messzemenően támaszkodik az egyre hatékonyabb modern természettudományos vizsgálatokra. Ám mindig marad olyan részlet, amit soha nem fogunk megtudni – és ez talán nem is olyan nagy baj. Végtelenül unalmas lenne egy teljesen „varázstalanított” világ… – Hogyan lehet ezeknek a titkoknak a nyomukba eredni? Hogyan kutatják őket? A technika vívmányainak köszönhetően számos kérdésre ma már választ kaphatunk, de hogyan lehet megoldani ezeket a rejtélyeket? – A kutatás a klasszikus történettudomány módszereivel folyik, ami lényegében ugyanaz, mint a detektív nyomozó munkája: felkutatjuk és értelmezzük a nyomokat, esetünkben a történeti forrásokat, majd elbeszélésbe foglaljuk az eredményt, méghozzá legtöbbször a legszélesebb kritikai nyilvánosság előtt. A tudomány ugyanis lényegét tekintve az emberiség közös vállalkozása, ezért kell folyton közösen és nyilvánosan ellenőrzi a módszereket és az eljárásokat. És ha ellentmondást találunk, akkor szívósan kutatni kell tovább. A technikai vívmányok nagyon fontosak, de ez nem elég, mert a magyarázó elbeszélés megalkotása mindig a kutatást vezető szakember feladata. – A Rejtélyes történelem januári előadásában az avarok és a nagyszentmiklósi kincs nyomába eredtek. A nagyszentmiklósi kincs a kora középkori Közép- és Kelet-Európa legnagyobb aranylelete. Többféle elmélet is született azzal kapcsolatban, hogy milyen eredetű, mire jutottak a beszélgetés alkalmával? – Bálint Csanád akadémikus, a kincs nemzetközi hírű régész kutatója ismertette azokat a gondolatmeneteket, amelyek alapján a kutatók egy csoportja az óbolgár törzsek (9. sz.), más csoportja a honfoglaló magyarok (11. sz.) hagyatékának tekintené az arany edénykészletet. Ám ezekkel szemben meggyőző érveket sorakoztatott fel annak igazolására, hogy ezek a tárgyak és ez az együttes csakis a 7. század valamelyik avar előkelőjének családi kincseként halmozódhatott fel, majd került a föld alá, mára már rekonstruálhatatlan körülmények között. – A 20. század is tartogat bőven kérdéseket. Mindenki tudja, milyen végzetes hatással járt hazánk történelmére, nemzetünk sorsára nézve, hogy 1945 tavaszán – a náci Németország oldalán – Magyarország elveszítette a II. világháborút. De hogyan kerültünk bele ebbe a végzetes katasztrófába? Hogyan támadhatta meg a 14 milliós Magyarország a 200 milliós Szovjetuniót? – Erről Romsics Ignác akadémikussal beszélgettünk, aki az elmúlt évtizedekben nagyszerű könyvek sorában mutatta be 20. századi történelmünk drámai sorsfordulóit. Kutatásai során több ízben is szembetalálkozott a kassai bombázás rejtélyével és azzal is, hogy ez a különös esemény miképpen vezetett a Szovjetunióhoz intézett, tényleg végzetes hadüzenethez. Kényszerpályák és véletlenek egyaránt közrejátszottak az akkori döntésekben, miközben persze nem csupán a világháborúba való belépés a vita tárgya, hanem az is, hogy később miért nem sikerült időben kilépni belőle. – A történészek máig vitatkoznak azon, mi is történt 1941. június 26-án, Kassa bombázásakor. Milyen elméletek születtek? – Van olyan felfogás, hogy tényleg szovjet gépek voltak, de összetévesztették Eperjest és Kassát, és valójában a Szlovákiához tartozó várost akarták volna elérni. Mások szerint a szovjet pilóták célja ugyan Kassa volt, de még régi térképek alapján repültek, így nem tudták, hogy a várost a nem sokkal korábbi első bécsi döntés Magyarországhoz csatolta. Megint mások szerint titkos német provokációról beszélhetünk, amit azért követtek el, hogy a magyarokat beugrasszák a szovjetek elleni háborúba. Az alternatív elmélet ugyanezt a szándékot a magyar hadvezetésről tételezi fel, amely azután ennek érdekében úgymond „önprovokációval” tévesztette meg Horthy Mikós kormányzót és a politikai vezetést. Végül vannak elméletek, amelyek a revíziós ellenfeleket, Jugoszláviát, avagy a szintén rivális Romániát vélik fölfedezni a provokátor szerepkörében. – A Várkert Bazár márciusi előadása újabb izgalmas témát sejtetett: Szeretve mind a vérpadig… – a 48-as nemzedék nagy szerelmei és különös „szívzűrjei” címmel. Szabad‑e az utókornak belesnie a hálószobák ablakán, elolvasni a titkos szerelmesnek szánt sorokat, megtudnia olyan gondolatokat és tetteket, amelyeket egykori elkövetőik szántszándékkal rejtettek el a nyilvánosság elől? – Csak akkor, ha évszázadokkal később is tiszteletben tartjuk emberi méltóságukat, és nem öncélúan kutakodunk életüknek abban a fejezetében, amelyet egykor nem a nyilvánosságnak szántak. Vannak azonban olyan helyzetek és események, amelyeket egyszerűen nem érthetünk meg, ha nem vagyunk tisztában a szerelmi viszonylatokkal. Ha Batthyány Lajos tragédiáját teljes egészében érteni szeretnénk, vagy éppenséggel azt belátni, hogy a józsefvárosi plébános miért engedte újraházasodni Petőfi Sándor özvegyét, vállalnunk kell az óvatos és tapintatos kutatómunkát e kényes területen is. M. Lovas Krisztina történész és muzeológus messzemenően érti ezt az érzékeny műfajt, így vele beszélgettünk a negyvennyolcas szívek rejtelmeiről. – A Sisi kultusz hazánkban is meghatározó, Erzsébet igazi „sztár”, méghozzá nemcsak Magyarországon, de szerte a nagyvilágban. Személyével kapcsolatban is több kérdés él a köztudatban. Erzsébet királyné felelőtlen asszony volt vagy az első modern uralkodófeleség? – F. Dózsa Katalin az a történész és muzeológus, az Erzsébet-életút és kultusz részletekbe menő ismerője, aki április utolsó csütörtökjén erre a valóban rejtélyes kérdésre megadja majd a választ. Erzsébet éppenséggel nem akart uralkodófeleség lenni, ám „csak” feleség nem lehetett, így élete örök meneküléssé változott. Ennek pedig minden jel szerint valóban az a modern igény lehetett a motorja, hogy úgy vélte: joga van a saját életéhez, még akkor is, ha eközben jelentős mértékben elhanyagolja az uralkodó nejének protokolláris teendőit. De vajon megváltozott volna érdemben bármi is az Osztrák-Magyar Monarchia történetében, ha Erzsébet nem Madeirától Korfuig járja a világot, hanem császári és királyi mintafeleségként szakmányban nyitja meg a kiállításokat és látogatja a kórházakat? Aligha. A felelőtlenség vádja tehát, amit a vaskalapos ítélkezők oly gyakran vágtak a fejéhez, nemigen tartható ma már. – Míg az Erzsébet királyné iránti szimpátia hazánkban máig eleven, addig férje, Ferenc József iránt alig-alig csökken a nemzeti közutálat. Miért van ez így? – A modern politikai nyilvánosságban sajátos közösségi szimbólumként, érzelmi tartalmú nemzeti kommunikációs elemként működik az a figyelem, amelyet monarchikus államforma esetén az állampolgárok közössége a királyi család iránt mutat. Ennek legismertebb példáját napjainkban a brit királyi ház és az azt övező kultusz nyújtja. Nos, megvolt ez az igény a dualizmus korának Magyarországán is, ám a nemzeti érzelemvilág egyszerűen nem tudta túltenni magát azon a valóban megoldhatatlan problémán, hogy a mi királyunk nem más, mint – a nemzet nagy alapító mítosza, az 1848–49. évi forradalom és szabadságharc – mártírjainak, az aradi vértanúknak a hóhéra. Erzsébet viszont, akinek a magyarság iránti szimpátiája már csak azért is erős volt, mert jelentős mértékben ennek segítségével dacolt zsarnoki anyósával, Zsófia főhercegnővel, minden szempontból a pozitív nemzeti érzelmek ideális célpontjának bizonyult. – Vajon megmarad‑e sértetlenül egészben az Osztrák-Magyar Monarchia és vele együtt a történelmi Magyarország, ha Ferenc Józsefet idejekorán fölváltja a trónon Rudolf, a magyarok kedvelt Rezső királyfija? – Ezt nem tudhatjuk bizonyosan, de talán nem is lehet teljesen kizárni. Az biztos, hogy Rudolf személyéhez komoly remények kapcsolódtak, és ami a tehetségeit illeti, ezek nem is voltak alaptalanok. Azt is bizonyosra vehetjük, hogyha harmonikusabban alakul apjához fűződő viszonya, ha a millió konfliktus és kudarc helyett pozitív sikerélmények sorával készülhet az uralkodásra, akkor talán időben megérik a személyiség, és felnőtté válása lehetett volna a remények beváltásának igazi garanciája. Ám sajnos, mint tudjuk, nem ez történt és a kegyetlen kényszerpályák sora végül öngyilkosságba torkollott. Vendégem, Bart István író, a tucatnyi nyelven világsikert aratott Rudolf-könyv szerzője segítségével boncolgatjuk majd Mayerling rejtélyeit és titkait. – Honnan jött a Rejtélyes történelem című programsorozat ötlete? Bizonyára számos talányt kínál még a történelem… – Pár éve a Kossuth Könyvkiadó kért fel arra, hogy állítsak össze javaslatot olyan húszkötetes sorozatra, amely egyenként egy ív terjedelemben, de kemény borítóval, sok érdekes képpel, friss, olvasmányos stílusban – de tartalmilag semmit sem engedve a tudományos igényességből – mutat be egy-egy rejtélyes esetet a magyarországi történelemből. A Rejtélyek a magyar történelemből sorozat siker lett, és erre figyelt fel a Várbazár nívós kulturális programjainak szervező csapata, és így állapodtunk meg abban, hogy először öt témával kipróbáljuk, vonzza‑e a történelmi rejtvényfejtés izgalma az általuk megszólított közönséget. Nos, az első program teltházasra sikerült, így erősen bízunk benne, hogy az érdeklődés kitart a sorozat végéig. Sőt, ha azután is, akkor az ősztől jöhet a honfoglalás, a Zichy-gyémántok vagy épp Széchenyi halálának különös históriája… Borsos Zsuzsanna
Kit ne érdekelne a titok, amely…
