DOLHAI ATTILA – A HANG, A SZÍNPAD ÉS A VEZETŐI SZEREP



Dol­hai Atti­la nevét egy gen­erá­ció a musi­calekkel és az operettekkel tan­ul­ta meg. János vitéz, Jekyll, Monte Cristo, Kop­pány, Koltay István – nagy szerepek, nagy hang és telt házas esték. Ma azon­ban már nem­c­sak a szín­padon kell fősz­ere­plőnek lennie: egy egész szín­házért is felelősséget vál­lal.

Dol­hai Atti­la története Kisvárdáról indult, zenei tanul­mányokkal, majd a Szín­ház- és Film­művészeti Egyetem után hamar meg­talál­ta azt a közeget, amely­ben igazán otthon érezhette magát. A Budapesti Operettszín­ház szín­padán olyan szerepek következtek, ame­lyek rövid idő alatt a musi­cal­ra­jongók egyik meghatározó színészévé tet­ték. A Rómeó és Júlia, a Kop­pány, a Bil­ly Bigelow, a János vitéz, a Jekyll és Hyde és a Monte Cristo gróf­ja mind olyan pro­duk­ciók, ame­lyek­ben más-más karak­tert kel­lett meg­for­mál­nia, mégis kialakult körülötte egy felis­mer­hető, erős szín­pa­di jelen­lét.

Dol­hai hang­ja önmagában is külön történet. Van benne erő, de közben képes egészen finom lenni. Egy musi­cal­ben ter­mészete­sen a hang az egyik leg­fontosabb eszköz, de Dol­hai pályá­ja azt is meg­mu­tat­ja, hogy a közön­ség hosszú távon nem pusztán egy jó hang­hoz kötődik. Karak­terekhez, történetekhez és emlékekhez kötődik. Egy-egy szerep időv­el össze­fonódik azzal a színésszel, aki életet adott neki.

2026-ban a Vik­tória új vál­toza­tában ismét olyan szerepet vál­lalt, amely­ben egysz­erre van jelen színészként és ren­dezőként. Koltay Istvánt alakít­ja, miközben Fer­enczy-Nagy Boglárká­val közösen ren­dezte a pro­duk­ciót. Az előadás ápril­isi bemu­tatóit követően telt házas estékkel foly­tató­dott, és jól mutat­ja, hogy Dol­hai számára ma már nem kizárólag az a kérdés, mit ját­szik el a szín­padon, hanem az is, milyen világ születik körülötte.

Közben 2025-ben új fejezet kezdődött a pályáján: a Székesfe­hérvári Vörös­mar­ty Szín­ház igaz­gató­ja lett. Ez egészen más felelősséget jelent, mint egy szerep elját­szása. Egy színész néhány órán keresztül felelős azért, hogy a történet megszü­lessen a szín­padon. Egy szín­ház vezető­jeként vis­zont hónapokra, évekre kell előre gon­do­lkod­ni, alkotókat, előadá­sokat, tár­su­la­tot és közön­séget egyaránt szem előtt tart­va.

És közben nem tűnt el a szín­padról. A Budapesti Operettszín­ház jelen­le­gi pro­gramjában továb­bra is találkozhat vele a közön­ség többek között A cirkuszherceg­nő, Az Orfeum mágusa, a Car­men, a János vitéz, a Jekyll és Hyde és a Monte Cristo gróf­ja pro­duk­cióiban. Vagyis miközben egy szín­ház vezető­jeként dol­go­zik, továb­bra is ott van a reflek­tor­fény­ben is.

Pályáját szá­mos sza­k­mai elis­merés kíséri: Jászai Mari-díj, Érdemes művész cím, két Súgó Csi­ga-díj, EMeR­Ton-díj és Hon­thy-díj is szere­pel az elis­meré­sei között. 2024-ben a Car­men cím­sz­erepéért ismét Hon­thy-díjat kapott. Ezek a díjak azon­ban önmaguk­ban nem mag­yaráz­zák meg, miért maradt ennyi éven át ennyire erősen jelen a musi­cal- és operettját­szás­ban. Ehhez kel­lett a szín­pad irán­ti állandó kívánc­siság és az a képesség, hogy egy új szerep­ben mindig legyen vala­mi felfedezni­való.

Dol­hai Atti­la története ezért nem egysz­erűen egy musi­cal­színész kar­ri­er­je. Nem lec­serélte a régi életét egy újra. Kibővítette. A szín­pa­di szerepek mel­lé ren­dezés, vezetői mun­ka és egy egész szín­házi közösségért vál­lalt felelősség került.

A füg­göny mögött most már nem­c­sak a következő szerep vár­ja. Hanem egy egész szín­ház.

Szen­drei Georgina

CSONDOR KATA-EGY HANG, MELLYEL GENERÁCIÓK NŐTTEK FEL

SZABOLCS BOZÓ – A FURCSA FIGURÁKTÓL A VILÁG GALÉRIÁIIG