Ötszáz év. Ennyi idő telt el azóta, hogy 1526. augusztus 29-én Mohácsnál egyetlen nap alatt olyan esemény történt, amely hosszú évszázadokra meghatározta Magyarország sorsát. De mi történik akkor, ha a történelem nem egy tankönyv megsárgult lapjain jelenik meg előttünk, hanem egyszer csak megszólal, énekelni kezd, és hús-vér emberek arcán keresztül néz ránk? A Budapesti Operettszínház új rockmusicalje, a Mindig itt leszünk… Mohács 500 pontosan ezt teszi: nem egyszerűen elmeséli Mohács történetét, hanem megpróbálja megmutatni, mi történik az emberrel, amikor egy egész ország sorsa kerül a vállára.
A darabot Szomor György írta, ő szerezte a zenét és a dalszövegeket is, a rendező Homonnay Zsolt. A musical középpontjában II. Lajos, Habsburg Mária és a korszak meghatározó alakjai állnak, de a történet valójában nem csak királyokról, hadvezérekről és történelmi nevekről szól. Hanem döntésekről. Félelemről. Hűségről. Árulásról. Áldozatról. És arról a kérdésről, amely ötszáz év után is kellemetlenül közel kerül hozzánk: mit tesz az ember, amikor már pontosan tudja, hogy közeleg a veszély, mégsem fordulhat vissza?
Ez az egyik legizgalmasabb pontja az előadásnak. A néző ugyanis nem egy távoli, lezárt történelmet lát. A színpadon olyan emberek jelennek meg, akiknek ugyanúgy voltak félelmeik, szerelmeik, hatalmi harcaik, veszteségeik és reményeik, mint nekünk. II. Lajos nem egyszerűen egy név a történelemkönyvben: egy fiatal király, akinek egy egész ország súlya nehezedik a vállára. Habsburg Mária pedig nem csupán egy történelmi szereplő, hanem egy nő, akinek személyes sorsa összefonódik egy ország tragédiájával.
És talán éppen ezért működhet Mohács ötszáz év után is.
Mert Mohács valójában nem egyetlen nap története. Egy vereség után ugyanis nem ér véget a történelem. Akkor kezdődik igazán az, ami utána következik. A szétesés, az újrakezdés, a veszteségek feldolgozása és az a makacs kérdés, hogy hogyan lehet továbbmenni akkor is, amikor valami végérvényesen megváltozott.
A rockmusical ezt a súlyos történelmi anyagot zenével, látvánnyal és erős színpadi jelenléttel közelíti a mai nézőhöz. A történelmi szereplők között ott van II. Ulászló, Szapolyai János, Szapolyai György, Tomori Pál, I. Szulejmán, Bakócz Tamás, Werbőczy István és Bornemissza János is – vagyis nem csupán a csata közvetlen eseményeit látjuk, hanem egy egész korszak politikai és emberi feszültsége rajzolódik ki.
A szereposztásban többek között Tassonyi Balázs és Kocsis Dénes alakítja II. Lajost, Habsburg Máriát többek között Nagy Alma Virág és Árki Lili Katalin játssza, II. Ulászló szerepében Szomor György és Földes Tamás látható, Szapolyai Jánosként pedig Kocsis Dénes, illetve Sándor Péter lép színpadra az egyes előadások szereposztása szerint. Tomori Pál szerepében Sándor Péter, Nagy Lóránt és Károlyi Krisztián is feltűnik, I. Szulejmánt pedig György-Rózsa Sándor vagy Szabó Máté alakítja. A produkcióban további jelentős szerepekben Földes Tamás, Pálfalvy Attila, Magócs Ottó, Miklós Attila, Nagy Lóránt, Károlyi Krisztián és mások is színpadra lépnek.
De van valami, amit talán kevesebben gondolnának, amikor meghallják azt a szót: Mohács.
A történet végén nem egyszerűen egy vereséggel maradunk.
Hanem egy kérdéssel.
Ha egy ország képes volt túlélni Mohácsot, akkor vajon mi mindent képes túlélni az ember?
Ez az, amitől az előadás több lehet egy történelmi rockmusicalnél. Mohács elveszett, de Magyarország nem tűnt el. Ötszáz évvel később pedig ugyanaz a történelem, amelyet sokáig csak dátumként tanultunk, újra arcot kap. Hangot. Zenét. Emberi sorsot.
És talán ez a legmeglepőbb része az egésznek: Mohács nem azért fontos, mert ötszáz éve történt. Hanem azért, mert még mindig van mit kérdeznünk róla.
A Budapesti Operettszínház Mindig itt leszünk… Mohács 500 című előadása 2026. augusztus 29-én debütált, és a 2026/27-es évad egyik különleges vállalkozása: egy történelmi tragédiából próbál olyan színházi élményt teremteni, amely nem a múltba küldi vissza a nézőt, hanem éppen ellenkezőleg – arra készteti, hogy a saját jelenére nézzen más szemmel.
Mert lehet, hogy Mohács 500 éve történt. De az igazi történet nem ott ért véget.
Szendrei Georgina
