RÁKÁSZ GERGELY ‑AZ ORGONA ROCKSZTÁRRÁ VÁLIK



Bach, Mozart, gyertyafény, street dance és több ezer kon­cert – Rákász Gerge­ly olyan vilá­got épített az org­ona köré, amelybe a klasszikus zene mel­lett a mai közön­ség is kön­nyen belép

Tizenöt éves volt, amikor az ország leg­fi­ata­l­abb kon­cer­tor­gonistá­jaként szín­padra állt. Azó­ta több mint kétez­er kon­certet adott Mag­yarorszá­gon, Európában és Amerikában, 2005-ig pedig az Egyesült Állam­ok­ban tan­ult és kon­certezett. A számok önmaguk­ban is sokat mon­danak, Rákász Gerge­ly pályájá­nak igazi külön­legessége azon­ban nem a fel­lépések men­ny­iségében kere­sendő. Sokkal inkább abban, hogy egy olyan hangsz­ert próbált közelebb hozni a közön­séghez, ame­lyről sokan még mindig úgy gon­do­lják, csak tem­plo­mi csend­ben lehet igazán megszólal­tat­ni.

Rákász számára az org­ona kezdet­től fog­va több volt egy hatal­mas hangsz­erénél. Történeteket kapc­sol hoz­zá, korsza­kokat idéz fel vele, és olyan vilá­got épít köré, amely­ben a zenetörténet emberi arcot kap. Egy Bach-mű mögött így nem csupán évszámok és zenei fogal­mak jelen­nek meg, hanem szemé­ly­iség, kor, szenvedé­ly és történet. Látványkon­cert­jein képzőművészet, tánc és színészi játék is meg­je­lenik, vagyis a klasszikus zene nála összművészeti élmén­nyé válik.

És aztán jött vala­mi egészen meghökken­tő: Bach és street dance. A Bachal­ley pro­jek­t­ben Rákász Gerge­ly Bach fúgáit kapc­sol­ta össze a street dance világá­val. Két, első pil­lan­tás­ra távoli kultúra találko­zott egy szín­padon, a kísér­let pedig pon­tosan azt a gon­do­la­tot mutat­ta meg, ame­ly egész pályáját végigkíséri: a klasszikus zene nem lezárt múzeu­mi anyag, hanem élő művészet, ame­ly képes új közeg­ben is megszólal­ni.

A Lords of the Organ sorozat ezt a gon­do­la­tot még tovább vitte. A kasté­lyok és várak külön­leges környezetében megszületett Cas­tle Edi­tion már önmagában látványosság, a zene pedig egészen más atmoszférát kap a történel­mi terek­ben. Rákász kon­cert­jein így egysz­erre működik a hangsz­er mon­u­men­tal­itása, a helyszín ere­je és az előadás történetmesélő oldala.

Közben egy másik fontos történet is épül: a fiatal tehet­ségeké. A Rákász Gerge­ly Alapítvány men­torált­jai számára való­di kon­certle­hetőségeket teremt, és 2026 őszén is több helyszí­nen szín­padra áll­nak. A Bridger­ton klassziku­sok – gyertyafényes kon­cert október­ben Pápán, Eszter­gom­ban és Szege­den is szere­pel a pro­gram­ban. A műsort a Bridger­ton Trió, vagyis az alapítvány men­torált­jai adják, Rákász Gerge­ly ezeken az estéken nem lép fel. A sorozat klasszikus zenei betét­jei mel­lett saját improvizá­cióik­ban ismert kön­nyűzenei témák is megszólal­nak.

Rákász Gerge­ly saját 2026-os pro­gram­jai között eközben a Mozart-estek is helyet kap­nak: ősszel többek között Sárváron, Szol­nokon, Egerben, Tisza­újváros­ban és Miskol­con találkozhat vele a közön­ség.

Rákász Gerge­ly története ezért jóval töb­bről szól, mint arról, hogy vala­ki rend­kívüli tech­niká­val ját­szik egy rend­kívüli hangsz­eren. Arról szól, hogyan lehet egy több száz éves zenei örök­séget úgy továb­bad­ni, hogy közben a jelen is megszólaljon benne. Bach találkozhat street dance-szel, Mozart egy mai kon­cert­terem­mel, egy org­ona pedig egysz­er csak olyan fősz­ere­plővé vál­hat, ame­lyre egy egész este kívánc­si a közön­ség.

Szen­drei Georgina

ZSÉDA-MIELŐTT ZSÉDA LETT, MÁR AKKOR IS VOLT MIT MESÉLNIE

TONY – EGY SÉF SZÜLETÉSE