Alex Chionetti szerző Argentínában, Buenos Airesben…

Alex Chionet­ti szerző Argen­tínában, Buenos Aires­ben született, s ott végezte az egyete­mi tanul­mányait is. Korunk egyik legak­tív­abb és leg­e­lis­mer­tebb dél-amerikai felfedező­je. Díjny­ertes újságíró és filmes. 2009-ben az Ando­ki Felfedező Alapítvány felfedezőmedál­lal jutal­maz­ta az Andok és az Ama­zonas őserdeinek bejárásáért, különösen pedig a Tayos-bar­lan­grend­szerbe indí­tott expe­dí­cióiért. Tanác­sadó­ja volt többek között Steven Spiel­berg „Indi­ana Jones és a kristá­lyko­ponyák királysá­ga” című filmjének… Ez a kötet az ecuadori Tayos-bar­lan­grend­sz­er és az annak mélyén csil­logó kinc­sek ellent­mondá­sos expe­dí­ciói­nak rés­zletes vizs­gála­ta. A Cuevas de los Tayos (mag­yarul Zsír­fec­skék Bar­lang­ja) az ecuadori Ama­zonas-esőerdőben egy bar­lan­grend­sz­er, ame­ly a benne élő tayos zsír­fec­skékről kap­ta a nevét. (A tayos a tayo nevű ezen éjsza­kai, bar­langlakó madár­faj többesszámú alak­ja.) Ezekhez a bar­lan­gokhoz szám­ta­lan titok kapc­solódik: a meg­mag­yarázhatat­lan építészeti rés­zletek­től az állítóla­gos átkokon és kinc­seken keresztül a suár bennszülöt­tekkel való veszedelmes találkozá­sokig, akik a bar­lan­gokat szent helynek tartják. Lát­tak már a bar­lan­gok­ban aranytáblákat, fémkönyvtárat, szo­brokat, kristá­ly- és aranyc­sontváza­kat, feli­ra­tokkal tarkí­tott, vörös­es kőtöm­böket és hierogli­fikus jel­legű véseteket. A falak egyikén meg­talált jel ter­mészetes képződ­mény is lehet, bár nagy­on hason­lít a főni­ci­ai írás­ra. • Talán csak a ter­mészet utánoz­za egy elveszett kultúra marad­ványait? Több mint 30 évnyi kutató­munkájá­nak anyagát, illetve saját tayos-bar­lan­gi felfedezé­seinek ered­ményeit megoszt­va Alex Chionet­ti megvizs­gál­ja a hellyel és az oda merészkedő felfedezőkkel kapc­so­latos leg­endákat és rejté­lyeket. Rés­zlete­sen értekezik a Tayos-bar­lan­grend­sz­er felfedezéséről, ami egy mag­yar felfedező, Móricz János vagy Moricz „Juan” János nevéhez fűződik az 1960-as évek­ben, beleértve Moricz nyi­latkoza­tát az aranykönyvek­ből álló fémkönyvtár meg­találásáról. Vizs­gál­ja a suárok szájhagy­ományát, azt, hogy miként lehet a térség az inka kultúra és El Dora­do leg­endájá­nak esetleges bölc­ső­je. Beszá­mol saját veszedelmes expe­dí­cióiról is, ame­lyeket a Tayos-bar­lan­gok­ba tett, s a bar­langász Julio Goyén Aguadó­val készített kia­dat­lan inter­júk alapján rekon­struál­ja az 1960-as, ’70-es évek­ben leza­jlott felfedezőu­takat. Lele­plezi a mor­mon egy­ház kutatását az elveszett lemezek után, a brit had­sereg láto­gatását, a fest­mények, aranys­zo­brok és aranyc­sontvázak, rézle­mezek és egy kristályszarkofág meg­pil­lan­tását – olyan kinc­sekét, ame­lyekhez hason­lót a Crespi-gyűjtemény­ben talál­tak. Rés­zleteket közöl Stan­ley Hall 1976-os, gyanús felfedezőútjáról is, ame­lyen az űrha­jós Neil Arm­strong is részt vett. A Tayos-kinc­sek mögött álló elveszett civ­i­lizá­ciókat kutat­va Chionet­ti megvizs­gál­ja a lehet­séges kapc­so­la­tokat Atlantis­szal, az ide­genekkel, az ősi űrha­jó­sokkal és az üreges Föld elmélet­tel; a bar­lang kapc­so­latait her­metikus tár­sasá­gokkal; azokat az állítá­sokat, misz­erint a jára­trend­sz­er több ezer mér­föl­dre nyú­lik mind­két amerikai kon­ti­nens alatt a Szik­lás-hegységtől Patagóniáig. * „A Tayos-Bar­lan­gok Rejté­lyei” című ezen kiad­vány elbeszél egy való­di kalan­dot, ame­ly vad­abb, mint egy Indi­ana Jones történet. Bemu­tat­ja, hogy az ősi múlt szá­mos felfedezésre váró titkot tar­to­gat… Két­ségte­len, hogy a „Tayos-bar­lan­gok – mint már oly régó­ta – továb­bra is kihívást fog­nak jelen­teni min­da­zok­nak, akik emlékeznek, vagy legaláb­bis tudáss­zomj­jal beoltot­tak, s bolygónk rejté­lyeinek kibo­gozására vág­y­nak…”