Megszépült terek, kuriózumok, új kiállítások

Séta a Szépművészeti Múzeumban
Több mint három évig tartó felújítási munkálatokat követően 2018 októberének utolsó
napjától ismét látogatható a Szépművészeti Múzeum. Az intézmény történetének
legnagyobb és legátfogóbb rekonstrukciós munkálatai során nem csupán a múzeumi
épület újult meg, hanem a gyűjtemény eredeti koncepciójához visszatérve a múzeum
állandó kiállításait is újrarendezték. Csaknem 2000 négyzetméternyi korábbi kiállítótér
nyerte vissza eredeti funkcióját és a műtárgyraktáraknak is mintegy félezer
négyzetméterrel több hely jut a megújult épületben.
Megújult Román Csarnok
Az 1906-ban megnyílt Szépművészeti Múzeum épülete története során már több kisebb
részleges rekonstrukción átesett, de a nyugati, úgynevezett Román szárny felújítása és az
épületgépészet átfogó fejlesztése évtizedek óta váratott magára. A munkálatok
középpontjában álló, a múzeum leggazdagabban dekorált, román kori templombelsőt mintázó
Román Csarnokot több mint 70 éve nem láthatta a nagyközönség. Restaurálása a térszint alatti
részek kialakítása után 2016 decemberében kezdődött meg és 2017 júniusáig tartott mintegy
hetven restaurátor bevonásával. A munka különleges kihívás elé állította a restaurátorokat: a
tér falfestése alig több mint százéves, mégis hányatott sorsa, a sokszoros ázások és a
konzerválás elmaradása miatt olyan mértékben öregedett, mint egy középkori templom. A
szakemberek ezért a román kori templomoknál szokásos technikákat alkalmaztak a festések,
vakolatok visszakötéséhez.
A Szépművészeti Múzeum átfogó felújítása 14.000 négyzetmétert érintett, ami a múzeum
alapterületének mintegy negyven százaléka. A felújítás alatt a múzeum műtárgyainak nagy
részét a múzeum épületében lévő raktárakban, illetve néhány műtárgyat külső raktárban
tároltak. A rekonstrukció a Román Csarnok mellett ugyanis érintette többek között a
reneszánsz stílusú Michelangelo termet is, amely az elmúlt évtizedekben átalakítva, a
látogatóktól elzárva, irodaként funkcionált.
21. századi modernizáció
A Szépművészeti Múzeum rekonstrukciójának másik pillére az épület csaknem teljes műszaki
modernizációja: kazánostul lecserélték a hetvenes évekből való gőzfűtést és a régi, zajos
klímaberendezéseket. A tetőre napelemek és napkollektorok kerültek, gazdaságosabbá téve a
múzeum üzemeltetését, és ezen túl megtörtént az épület utólagos, talajnedvesség elleni
szigetelése is. Mindezekkel párhuzamosan új elektromos hálózatokat és klímarendszereket
építettek ki, korszerűsítették a biztonsági, vagyonvédelmi, informatikai rendszereket, új
személy- és teherlifteket állítottak be, valamint a modern műtárgyszállításnak megfelelő
„expedíciós folyosókat” is kialakítottak. Mindeközben a múzeum teljes akadálymentesítése is
megtörtént.
A rekonstrukcióval párhuzamosan az állandó kiállítások is megújultak: az 1800 előtti magyar
művészet – amelyet 1957 után két lépcsőben különválasztottak az egyetemes
művészettörténet emlékeitől és a Magyar Nemzeti Galériába helyeztek – hosszú idő után
ismét itt kapott helyet. A múzeum ebben a formában az eredeti koncepció szerint, a magyar és
a nemzetközi művészettörténet kiállítóhelyeként működik, úgy, ahogy megnyitása idején is
működött. Az intézmény az ókori kultúrák – az egyiptomi és az antik gyűjtemény –
bemutatása mellett az 1800 előtti képzőművészet otthona is lett. A 19. század kezdetét követő

korszakok magyar és nemzetközi képzőművészete a Várban, a Nemzeti Galériában
látogatható a Városligetben megépülő Új Nemzeti Galéria megnyitásáig.
Kuriózum a világ legnagyobb múzeumi LCD fala
A hagyományos kiállítási módszerek mellett a világ legnagyobb méretű múzeumi interaktív
érintőképernyős fala is segíti a nemrég újra megnyitott, megújult Szépművészeti Múzeum
gyűjteményének megismerését. A múzeum impozáns fogadótermében, a Márvány
Csarnokban elhelyezett 15 méter széles, 21 LCD kijelzőből álló, látványos animációkat
bemutató érintőképernyős fal csaknem 300 műtárgy adatait tartalmazza és segíti azok
megismerését a legmodernebb technika segítségével. Az átfogó rekonstrukciót követően
újranyílt múzeum modernizációjának újabb lépéseként létrehozott, idehaza egyedülálló
platform lehetőséget ad a látogatók újszerű megszólítására, az állandó kiállítás
legkiemelkedőbb műtárgyainak fókuszba helyezésére és egyben egy különleges élménnyel
gazdagítja a múzeumi látogatást.
A Szépművészeti Múzeum új kommunikációs eszköze élő és vonzó hellyé teszi a múzeumot a
most felnövekvő generációk számára is, akik a világot egyre inkább a képernyőn keresztül, a
digitális eszközök közvetítésével tapasztalják meg. Az új fal ugyanis amellett, hogy
lenyűgöző nagyságú, informatív, s egyben játékos interaktív eszköz: a Szépművészeti
gyűjteményében őrzött csaknem 300 kiemelkedő műtárgyhoz, egyiptomi, ókori művekhez,
festményekhez, grafikákhoz, szobrokhoz kapcsolódó adatokat tartalmaz. A nagy felbontású,
nagyítható fotók mellett a művek legfontosabb adatait és rövid, gondolatébresztő ismertetőket
is olvashatnak a látogatók, de az interaktív képernyőnek köszönhetően akár kedvenc
műtárgyakat tartalmazó albumokat is létrehozhatnak a saját mobileszközeiken. A múzeumi
térkép pedig megmutatja, hogy a kiválasztott műtárgy a múzeum melyik terében látható.
Van Dyck után Renoir a gyűjteményben
2019 februárjában a Szépművészeti Múzeum utóbbi száz évének második legnagyobb értékű
műtárgyvásárlása révén páratlan remekművel gyarapodott a gyűjtemény: Anthonis Van Dyck
flamand festő Stuart Mária Henrietta hercegnőt ábrázoló nagyméretű festményét a múzeum a
magyar kormány támogatásának köszönhetően tudta megvásárolni a londoni Christie’s
aukciósház árverésén, 2,1 milliárd forint vételáron. Az 1641-ben készült, I. Károly angol
király legidősebb lányát ábrázoló, különleges szépségű esküvői portré a múzeum
gyűjteményének egyik ékköve lett, akárcsak a – szintén kormányzati támogatással – tavaly
májusban vásárolt Pierre-Auguste Renoir remekmű, amely újabb történelmi léptékű
gyűjteménygyarapítást jelentett a múzeum életében. Az egyik legnevesebb impresszionista
mester csaknem életnagyságú, Fekvő női akt (Gabrielle) című 1903-ban festett alkotása 12,3
millió dollárért, azaz mintegy három és fél milliárd forintért került magyar tulajdonba. Ez a
műalkotás a Szépművészeti Múzeum elmúlt száz évének legjelentősebb egyedi értékű
szerzeménye.

Rekordok és újdonságok
A „Van Gogh Budapesten” 483 ezer látogatóval 2006. 12.01. és 2007.04.01. között rekordot
döntött a Szépművészetiben és abban az évben a világ 15. leglátogatottabb tárlata is volt
egyben. Ezt követi 250 ezer látogatóval a „Monet és barátai”, majd a „Rembrandt és a holland
arany évszázad festészete”, amelyek a múzeum történetének legnépszerűbb tárlatai voltak. Az
átfogó felújítást követően megnyíló intézmény elmúlt egy éve az intézmény egyik
legsikeresebb időszaka: több mint félmillióan voltak kíváncsiak a megújult épületre és az

állandó-, illetve az időszaki kiállításokra. A Szépművészeti Múzeum 2020-ban is több
újdonsággal várja a látogatókat: február közepéig látható a „Rubens, Van Dyck és a flamand
festészet fénykora” című kiállítás, februárban nyílik a „Kelet vonzásában. Japonizmus az
Osztrák-Magyar Monarchia fametszeteinek tükrében” című tárlat, majd  áprilistól „A fáraó
sírjának felfedezése – II. Amenhotep és kora” című kiállítást tekinthetik meg az érdeklődők.
Októberben pedig a „Cézanne-tól Malevicsig” című nagyszabású tárlatát nyitja meg az
intézmény.