SZEKERES ADRIENN – A DALOKON TÚL: EGY KÜLÖNLEGES ELŐADÓ TÖRTÉNETE



Emlékeztek még arra az időre, amikor egy dal nem néhány másod­per­cre érkezett meg az életünkbe, hanem hónapokra, évekre velünk maradt? Amikor a rádióból felc­sendült egy ismerős hang, és már az első sor­ból tudtuk, ki énekel? Szek­eres Adrien hang­ja pon­tosan ilyen.

Van benne vala­mi, amit nehéz meg­tan­ul­ni, és talán még nehezebb meg­mag­yarázni. Egy­fa­j­ta tisz­taság, ame­ly nem akar­ja túlki­abál­ni a dalt. Egy érzel­mi erő, ame­ly nem harsány, mégis azon­nal eléri az embert. Ha megszólal, nem egysz­erűen egy énekesnőt hal­lunk. Ismerős érzések, régi emlékek, szerelmek, búc­súk, ünnepek és azok a különös pil­lana­tok is megszólal­nak vele együtt, ame­lyeket talán már régen elfele­jtet­tünk – egészen addig, amíg egy dal­lam vis­sza nem hoz­za őket.

Szek­eres Adrien már egészen fiat­alon tud­ta, hogy a zene lesz az útja. Egerből indult, majd a szen­te­si Horváth Mihá­ly Gim­náz­i­um iro­dal­mi-drá­mai tagoza­tán tan­ult, később pedig Budapesten foly­tat­ta zenei tanul­mányait. Versenyek, fes­z­tiválok és szín­pa­di tapasz­ta­la­tok követ­ték egymást, majd 1995-ben a Hot Jazz Band állandó vendége lett. Néhány évvel később az Uni­sex énekesnő­jeként már széle­sebb közön­ség is megis­merte a nevét.

Az Uni­sex évei fontos fejezetet jelen­tet­tek, de Szek­eres Adrien története igazán akkor vált szemé­lyessé a közön­ség számára, amikor szólóénekesnőként is meg­mu­tat­ta, mire képes. 2001-ben jelent meg első szólóal­bu­ma, a Futok a szívem után, majd jöt­tek azok a dalok, ame­lyek már nem egysz­erűen egy pálya állomá­sai let­tek, hanem sokak saját történeteinek részei. A Híd a folyón különösen erős pil­lanat volt: Dobrády Ákos­sal közös dala 2004-ben a slágerlisták élére került, és hosszú időre meghatároz­ta a korszak hangu­latát.

Aztán megszületett az Olthatat­lanul, és vele együtt egy újabb korszak. Szek­eres Adri­enn ekkor már nem egysz­erűen nép­sz­erű énekesnő volt, hanem olyan előadó, akinek a hangjához érzelmeket lehetett köt­ni. A dalai nem egyetlen pil­lana­tra készül­tek. Lehetett őket hall­gat­ni egyedül, egy kapc­so­lat közepén, egy sza­kítás után, egy utazás alatt, vagy éppen karác­sony előtt, amikor az ember egy kic­sit másképp hall­ja ugyana­zokat a dal­lam­okat. 2006-ban a Thália Szín­házban tar­tott lemezbe­mu­tató kon­certjén húsz­tagú szim­fonikus zenekar kísérte, ami jól mutat­ta, milyen ter­mészete­sen mozog az intim dalok és a nagy­obb zenei for­mák között.

És talán éppen ez az egyik leg­fontosabb dolog Szek­eres Adrien pályájában: nem kel­lett harsán­nyá vál­nia ahhoz, hogy jelen legyen. Miközben körülötte gen­erá­ciók, zenei diva­tok, műsorok és előadói korsza­kok vál­toz­tak, ő meg­tar­tot­ta azt a hang­ot, ame­lyet az első pil­lanat­ban fel lehet ismerni. Ez a faj­ta jelen­lét rit­ka. Nem a pil­lanat­nak akar megfelel­ni, hanem az érzés­nek.

A közön­ség közben vál­to­zott. Akik a kétezres évek ele­jén még fiat­alon hall­gat­ták a dalait, ma már csalá­dos emberek lehet­nek. Akik annak ide­jén egy rádió mel­lett ülve ismerték meg a hangját, ma talán már kon­certre viszik a gyerekeiket. Egy dal pedig közben észrevétlenül átköltözött egyik élet­sza­kaszból a másik­ba. Ez az igazi hosszú távú sik­er: nem az, hogy egy előadót sokáig látunk a szín­padon, hanem hogy a dalai velünk együtt öregszenek, vál­toz­nak, és közben új jelen­tést kap­nak.

Szek­eres Adrien pályájá­nak másik külön­leges része az adven­ti és karác­sonyi kon­certek vilá­ga. Ezek az esték már régó­ta összetévesz­thetetlenül hoz­zá­tar­toz­nak az előadó nevéhez. A 2026-os adven­ti turné ismét több város­ba elviszi ezt a külön­leges zenei vilá­got, tradi­cionális és saját karác­sonyi dalokkal, miközben a legis­mer­tebb szerzemények sem marad­nak ki a műsor­ból. A budapesti kon­cert külön­legessége, hogy a sorozat sza­krális tér­ben szólal meg, tovább erősítve azt a ben­sőséges hangu­la­tot, ame­ly Szek­eres Adrien ünnepi fel­lépé­seit jellemzi.

Közben mögötte ott van egy hosszú közös alkotói történet is fér­jév­el, Kiss Gábor zenesz­erzőv­el, aki szá­mos ismert dalá­nak zenesz­erző­je és kon­cert­jeinek állandó közreműködő­je, zenei pro­duc­ere. Két gyer­mek éde­sany­jaként pedig egy olyan életet is épített a szín­pad mel­lett, amely­ben a család és a zene nem egymást kizáró vilá­gok.

Szek­eres Adri­enn történetében talán éppen az a legszebb, hogy nem kell hoz­zá egyetlen nagy pil­lana­tot kiválasz­tani. Ott van benne az Uni­sex, a szólókar­ri­er, a Futok a szívem után, a Híd a folyón, az Olthatat­lanul, a szim­fonikus kon­certek, a szín­házi esték, a karác­sonyi fel­lépések és azok a dalok, ame­lyeket egy egész gen­erá­ció hor­doz magá­val. A pálya min­den állomása hoz­záadott valamit ahhoz az előadói világhoz, ame­ly ma már összetévesz­thetetlenül az övé.

És miközben a zeneipar tel­je­sen megvál­to­zott, a dalok fogyasztásá­nak mód­ja áta­lakult, a rádiók és a televíz­iós zenei műsorok szerepe sem ugyanaz, mint régen, Szek­eres Adrien még mindig kon­cert­szín­padon áll. 2026-ban is újra útra kel, és nem egysz­erűen régi sik­ereket idéz fel: továb­b­viszi azt a zenei vilá­got, ame­lyet évtizedek alatt épített fel. Az adven­ti turné több állomása között ott lesz Győr, Eszter­gom, Miskolc, Gödöl­lő, Budapest és több más város is.

Talán ezért lehet Szek­eres Adrienre nem csupán úgy gon­do­l­ni, mint egy sik­eres mag­yar énekesnőre. Ő egy hangu­lat. Egy korszak emléke. Egy hang, ame­ly­hez valakinek az első szerelme, más­nak egy régi nyár, megint más­nak egy karác­sony vagy egy fontos búc­sú kapc­solódik. És ha egy művész eléri, hogy a hang­ja mel­lett a saját életünkből is eszünkbe jus­son vala­mi, akkor már régen töb­bet adott egy dal­nál.

Mert van­nak éneke­sek, akiket meghall­gatunk. És van­nak hang­ok, ame­lyeket felis­merünk, még mielőtt tudnánk, ki énekel.

Szek­eres Adrien hangját pedig egy ország meg­tan­ul­ta felis­merni.

Szen­drei Georgina

TÖRÉSVONAL – Borzi Vivien

ÖRDÖG NÓRA – A KÖLYÖKKLUBTÓL A MEGASZTÁRIG: EGY ARC, AKIVEL EGYÜTT NŐTT FEL EGY ORSZÁG