Különleges meglepetés Az Ország Nyuszijától Elkészült A Nemzet Tojása

A Tojásdíszítés Királynőjeként is emlegetett Zsigóné Kati páratlan alkotással örvendeztette meg a magyarokat. Európa legjobb tojásdíszítője 11 technikával és 79 gondolattal elkészítette A Nemzet Tojását, amely világszinten is egyedülálló. A lenyűgöző alkotás nemcsak a húsvéthoz, de államiságunk ünnepéhez is kapcsolódik. A remekműről magával az alkotóval beszélgettünk.

 – Honnan jött az ötlet, hogy elkészítsd Az Ország Tojását?

– Érdekes, mert valahogy természetes volt számomra, hogy megcsinálom! Egyszerűen csak jött; a honfoglalás és István királyunk története mindig is bennem élt, mert úgy gondolom ezek nélkül nincs magyar történelem. Rengeteg mintát felrajzoltam, amelyek országunk történelméhez köthetőek, de volt olyan, amin még az utolsó pillanatban is változtattam. Az első két gondolatom azonban a munka végére is megmaradt. Ha most újrakezdeném, akkor sem csinálnám másképp.

– Bizonyára nagyon aprólékos munkát igényelt a motívumok kidolgozása, mennyi ideig készült ez a tojás?

– Összesen egy évig. A minták felrakása körülbelül 4 hónapot vett igénybe. Készült már 6 technikás tojásom, Az Ország Tojása azonban a világon egyedülálló darab, hiszen 11 technikát alkalmaztam; minden téren arra törekedtem, hogy igényes és méltó legyen arra, hogy a magyar nemzet tojásának nevezzék. Sokan hívják Az Ország Tojásának,  mások A Magyarok Tojásának, vagy A Nemzet Tojásának; számomra nagy megtiszteltetés, hogy ilyen sokféle nevet kapott. 79 gondolatot alkottam meg rá szimbólumok, valamint jelek formájában, amelyek mind az országunkkal és népművészetünkkel kapcsolatosak. Minden egyes motívumnak megvan a maga gyönyörűsége. Nagyon szeretem a kalocsai mintát, de ezúttal a matyót emelném ki, amely olyan különleges módon szerepel ezen a tojáson, ami világmodell, az UNESCO szellemi kulturális örökség része.

– Mennyi türelemre volt szükséged ahhoz, hogy ilyen részletesen kidolgozd ezt a motívumsort?

– Számomra az alkotás olyan, mint a levegő! Nincs bennem, idegesség vagy nyugtalanság, csakis öröm! Előfordult, hogy éjszakánként nem aludtam, mert olyan volt ez a tojás, mint a gyermekem; a rajta alkalmazott egyik technika miatt, fel kellett kelnem hozzá! Imádok alkotni, közel 30 díszítési módot használok a világon egyedülállóan, de a tojásfaragás ma is kihívás a számomra. Talán az a legizgalmasabb, amikor el kell vékonyítani a tojás héját, de én ezt is élvezem; azt szeretem, ha magasan van a mérce! Valami akkor lesz jó, ha nehéz. Számomra nem a tojás mérete volt a meghatározó, hanem az, amit a mondanivalója közvetít. Végül a strucctojások közül is a legnagyobbat választottam: minden szempontból igényes alkotást szerettem volna létrehozni. Mások mellett aranypatkók, patkószögek, faragások és miniatűr pontok is láthatóak rajta. Az aranypatkókat – az általam készített minta alapján – Rabotka György ékszerész ajánlta föl, aki az első perctől kezdve szilárdan hitt bennem és abban, hogy szenzációs lesz Az Ország Tojása. A tojás míves kidolgozásának egyik különlegessége a háromezer ponttal kidolgozott Kis- és Nagy-Magyarország. Ez a technika saját, Magyarországon, sőt a világon, sem igen létezik. Tűszúrásos technikának neveztem el: ha közelről megnézzük a tojást, nagyon precízen, egymás után sorban következnek a tűszúrások.

– Ez egy magyar tojás, a technika azonban abszolút nem az, akkor mégis miért tetted fel?

– Két okból. Egyrészt a régiek is tettek apró pontokat a tojásra, persze nem tűszúrással, hanem például viasszal. Ez a motívum a magokat szimbolizálta, amiket tavasszal elvetünk a földbe egymás után sorjában, hogy aztán legyen kenyerünk. Én ezzel a technikával, vagyis a pontokkal szerettem volna a természetet arra sarkallni, hogy a magyar népnek mindig legyen kenyere! Másrészt pedig azért alkalmaztam ezt a módszert, mert reménykedem abban, hogy a világ számos tájáról látják majd a magyarok történelmét közvetítő tojást.

– Ezek a pontok csodálatra késztetik a szemlélőt, hiszen ilyet még biztosan sehol sem látott. Te honnan ismered ezeket a technikákat?

– Száz százalékban autodidakta módon tanulom őket. Amikor például a viaszolást először csináltam, annyira megtetszett, hogy hirtelen felindulásból 450 tojást beviaszoltam.

– Mi volt a célod Az Ország Tojásával?

– Az Ország Tojásának megjelenése elsődlegesen a húsvéthoz kötődik Jézus halála és feltámadásának ünnepe miatt, azonban mondanivalója alapján szorosan kötődik államiságunk ünnepéhez, augusztus 20-hoz is. A 8 fő motívum egyike államalapító István királyunk, ő volt nemzeti egységünk megteremtője. 2018-ban Az Ország Tojásával tisztelgünk halálának 980. évfordulóján.

– Szó szerint történelmet írtál ezzel az alkotással…

– Valóban, sokan mondják ezt.

– Mi lesz a tojás sorsa, hol tekinthetik meg az érdeklődők?

– Három dolog történhet ezzel a tojással. A legjobban azt szeretném, ha a magyar állam tulajdonába kerülne. A közösségi oldalamon sokan azt írták, hogy a magyar korona mellett lenne a helye. Nos, nekem nincs ilyen igényem, de örülnék, ha a magyar nép megcsodálhatná. Egy ideje már a saját kiállításomon is látható, az emberek özönlenek hozzám, kíváncsiak; van, aki el is sírja magát a látványától. Kell is, hogy ez a tojás melengesse a Magyarországon és a határon túl élő magyarok szívét, hogy meséljen a külföldi embereknek rólunk, ezért is szeretném, ha az ország tulajdonában állítanák ki valahol. A másik lehetőség, hogy külföldre kerül és egy árverés útján eladom, de bevallom, ez lelkileg tragikus lenne a számomra. A harmadik opció – amit a lányom szeretne nagyon –, hogy Az Ország Tojása a kiállításom része marad.

– Jelenleg ez a tojás a legértékesebb alkotásod?

– A kiállításom közel 500 darabból áll, egy-egy tojás értéke 800 forinttól 2 millió forintig terjed, de valóban, A Nemzet Tojása más árkategóriába tartozik, az értéke tulajdonképpen felbecsülhetetlen. Az ország legnagyobb tyúktojásai nálam vannak, de görbe tojás, strucctojás, papagájtojás is megtalálható a gyűjteményemben! A rendkívül értékes, egyedi

módon csipkézett, sok-sok díszítési módot felvonultató tojásaimból álló tárlat évről évre rengeteg látogatót vonz hozzám és bizony, amikor kinyitom egy-egy vitrinemet, morajlik a tömeg. Ilyenkor érzem azt, hogy talán nem élek hiába, tényleg adhattam valamit az embereknek! Mindenkinek mást jelent a siker. Számomra az a legnagyobb öröm, amikor látom, hogy valaki belefeledkezik a munkáimba és elfelejti a gondjait. Szeretek az emberekkel foglalkozni, nem sablonszerű szövegekkel várom őket, hanem mindenkivel külön-külön foglalkozom. Szeretném, hogy felejthetetlen élményben legyen része a kiállításom látogatóinak, szeretném őket elvarázsolni; nemcsak az alkotásaimmal, hanem elsősorban az emberségemmel.

– Ahogy ismerlek, ezután is biztosan kitalálsz valami fantasztikus dolgot. Az Ország Tojása után már gondolkodsz esetleg a következő különlegességen?

– Igen, tervezgetek egy tojást, ami kimondottan a magyarsághoz fog szólni. A Nemzet Tojásához képest kisebb lélegzetű munkáról van szó, de benne lesz a régiek gondolkodása. Úgy vélem, hungarikum lesz, értékes darab, amelyen kizárólag a hagyományainkhoz köthető motívumok szerepelnek majd. Hogy milyen formában és mikor készül el, azt még nem tudom. Az is lehet, hogy most veszek egy nagy levegőt és nem jövőre, hanem az utána következő húsvétra fogom megalkotni. Annyit ígérhetek, nemcsak gyönyörű, de egyedi és meglepő alkotás lesz!

– A húsvét nálad minden évben kiemelt szerepet kap. Ekkor van a házassági évfordulód, de ezen túl is nagyon intenzíven telik számodra az ünnep. Idén is vártad a locsolókat?

– Általában minden évben már két hónnappal korábban lekezdődik nálam a húsvét; idén kivételesen még egy hónappal korábban indult az ünnep Az Ország Tojása miatt, amit Budapesten is bemutattunk sajtótájékoztató keretében. Számomra is hihetetlen a siker, még most is alig hiszem el, hogy igaz. Az emberek megállítanak az utcán, autogramot kérnek, óriási az érdeklődés! Húsvét alkalmából megkerestek szállodák is, akik az én tojásaimmal várták a vendégeiket és ilyenkor megyek természetesen tanítani is. A locsolkodás számomra szent dolog, húsvéthétfőn semmi pénzért sem megyek el otthonról! Mindenkinek szívből örülök, aki meglátogat; öleléssel és hímes tojással várom a locsolókat!

– Mindig vidám, mosolygós vagy és a mottód: „Művészetem a gyökerek szeretetéből fakad és ma a családom, a környezetem szeretetéből táplálkozik.” Szerinted ennek köszönhető a sikered?

– Nagyon szeretem a mondásokat, egy másik aforizma, ami szintén a sajátom: „A világ minden emberét megölelném egyénként, csak legyen, aki értékeli és viszonozza azt.” Van olyan ember, aki akkor tud nagyot alkotni, amikor szomorú, én épp az ellenkezője vagyok. Én akkor tudok gyönyörűt csinálni, ha azt érzem, hogy legszívesebben megölelném az egész világot, vagy mindenkire rámosolyognék. Valahogy akkor alkotom a legszebb dolgokat, ha rendkívül boldog vagyok. És mitől boldog az ember? Ha a környezete szereti. A környezetem pedig úgy szeret, ha én is szeretem őket.

Borsos Zsuzsanna