Felbecsülhetetlen értékű vallásos emlékek, világhírű népművészet és fűszerpaprika Kalocsa, a hungarikumok városa
Kalocsa a Duna-Tisza köze legrégebbi városa, a Kalocsai Sárköz központja, a Solti-síkság déli részén. A város nagyjából egyidős a magyar állammal, habár már a honfoglalás idején is lakott hely volt. Kalocsa egyedülálló módon két hungarikummal is büszkélkedhet: a település híres a nevéhez fűződő fűszerpaprikáról, valamint a hímzésről. Gazdag kulturális öröksége múzeumaiban, gyűjteményeiben is megtekinthető és rengeteg vendéget vonzanak a város sajátos hangulatú rendezvényei is.
Kalocsa, az ezer éves város
Kalocsa ezer éve a magyar katolikusok egyik központja, egyházi műemlékei ezért páratlanok.
A barokk Érseki Főszékesegyház mellett a Kalocsai Érseki Palota és díszes könyvtárterme is különleges látnivaló, a város sétálóutcáján, az érseki szobrokon és a múzeumok után pedig kiváltképp üdítő megérkezni az érseki kastély mögötti Érsekkertbe, amelynek nagy része pihenő parkként működik, a benne sétálót a francia és angol kertépítészet hagyományaira emlékezteti. Az érsekséget 1001-ben alapította István király, melynek első érseke a királyi koronát hozó Asztrik apát volt. E történelmi múlt felelevenítésére és méltó megünneplésére idén is megrendezik a Szent István Napok programsorozatot augusztus 18-20. között az Érsekkertben és e történeti kert ad helyet a város legnagyobb fesztiváljainak is.
Folklór és fűszerpaprika
A város kulturális életében nagy szerepet játszanak a fesztiválok, a sok embert megmozgató szabadtéri programok, amelyek szintén hosszú időre nyúlnak vissza.
XXI. Duna Menti Folklórfesztivál
Kalocsa legpatinásabb rendezvénye háromévente várja a látogatókat, idén július 5-9. között rendezik meg a XXI. Duna Menti Folklórfesztivált. Magyarország egyik legrégebbi és a régió legnagyobb fesztiválja mindig nagy tömegeket vonz. Minden alkalommal külföldi és magyar együttesek is részt vesznek rajta, a néptáncos rendezvényeket szakmai tanácskozások, illetve kiállítások is színesítik. A nem mindennapi kirakodóvásárban a különböző népi mesterségek űzői bemutatót tartanak tudományukból, a bátrabb jelentkezők saját kezűleg készíthetnek kerámiákat, megismerkedhetnek a fafaragással és még sok érdekes dologgal. A legérdekesebb programok mégis a fesztiválszínpadon várják az érdeklődőket. Minden este éjszakába nyúló színvonalas néptánc műsor és népzene szórakoztatja a résztvevőket.
A XXI. Duna Menti Folklórfesztivál a kulturális örökség ápolásának és a kultúrák közötti párbeszéd javításának szerepét kívánja betölteni. A hagyományos program kiegészítéséül, idén a bejárathoz vezető árnyas sétány mentén Fesztiválkert lesz kialakítva, ahol a Duna menti kézművesek és néhány hagyományos magyar kézműves mesterség képviselője is helyet kap.
A fesztivál fórumot teremt a dunai népek hagyományokat őrző folklór együtteseinek, szólistáinak, népművészeinek, ahol baráti vetélkedésben mutathatják be népi kultúrájuk értékeit. A kiállítások bemutatják a dunai népek régi és jelenkori népi kultúrájának alkotásait. A fesztivál leglátványosabb mozzanata a hagyományos menettánc, amely Kalocsa díszes főutcáján zajlik. Mindez idén sem lesz másként. Színes kirakodóvásár és a Duna menti országok táncegyüttesei várják a folklór iránt érdeklődőket. Napközben a fesztiválhangulatot zenészek emelik, de mellettük a folklórműsorok is szórakoztatják a közönséget a fesztiválszínpadon. A külföldi országok tánccsoportjai midig is híresek voltak hagyományaik őrzéséről. Ezen a fesztiválon az országok különböző kultúráit ismerhetik meg a táncosok és a fesztivállátogatók. Az idei évben a táncos előadásokon kívül esténként nemzetközi táncházban is részt vehetnek az érdeklődők, ahol minden este más-más ország táncait tanulhatják, és persze jókat mulathatnak a jelen lévő táncosokkal is.
Dr. Bálint József, Kalocsa város polgármestere egy olyan Kalocsához közeli településen nőtt fel, ahol a népi hagyományok nagyon erősek voltak. Az első Duna Menti Folklórfesztiválon 1968-ban még diákként vett részt. 1987-től már Kalocsán dolgozik, s részt vesz az egyre népszerűbb rendezvénysorozat szervezésében is. 2014-től Kalocsa város polgármestere, aki tisztségénél fogva köszönti majd a fesztivál résztvevőit külföldieket és hazaiakat egyaránt.
Mindenkit szeretettel vár a város legnagyobb nemzetközi rendezvényére július 5. és 9. között!
XXVIII. Kalocsai Paprikafesztivál
Az Érsekkert ad otthont a Kalocsai Paprikafesztiválnak is, amelyet immár 28. alkalommal rendeznek meg a városban szeptember 15-16. között
Ha azt mondják: pörkölt, gulyás, paprikás, a világon mindenki tudja, hogy rólunk, magyarokról van szó. Ha elhangzik az is, hogy paprika, mindenkinek egyetlen település jut eszébe: Kalocsa. Ebből a szívet-lelket gyönyörködtető gyógynövényből – ami hatalmas utat tett meg az inkák földjétől hazánkig – lett a magyarok legfőbb fűszere. Népi mondás szerint: „Kinek paprikája, sója van, minden fűszerszáma mögvan.”
A Kalocsai Paprikafesztivál a világhírű fűszernövény, a sárközi ember „piros aranyának” ünnepe. A rendezvény fő célja, hogy az ide érkező közönség testközelből is megismerkedjen a paprikatermesztés hagyományával, a paprikás ételek utánozhatatlan ízvilágával és azzal a paprikához is fűződő népművészeti örökséggel, amely generációról generációra szállva élő hagyománya nemzetünknek.
A fesztivált évtizedek óta szeptember hónap 3. hétvégéjén rendezik meg. Az érdeklődőket idén immár 19. alkalommal várja a Paprikás Ételek Főzőversenye, amely mára hazánk tíz legrangosabb gasztronómiai versenye között tudható, melyen évről évre a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség szakmai zsűrije választja ki a legremekebb étkeket. A főzőverseny mellett ilyenkor folklórprogramok, kézműves vásár, paprika-, és helyi termelők vására, borutca, gyermek-és könnyűzenei programok, valamint sztárfellépők, és mindkét estén hajnalig tartó koncertek, és mulatság fogadja a látogatókat.
A világhírű kalocsai népművészetet – az írást, a hímzést és a pingálást – valamint a kalocsai fűszerpaprika-őrleményt 2014 februárjától tudhatjuk a hazai hungarikumok között hivatalosan, ez pedig nemcsak a város, de a fesztivál fényét is emeli.
Kíváncsiak arra is, hogy készül a hungarikum, mely nélkül elképzelhetetlen a magyar konyha? A kalocsai fűszerpaprikáról rendezett bemutatótér a kalocsai Látogatóközpontban kap helyet, ahol egy kiállítás keretében ismerteti a magyar fűszerpaprika-termesztés történetét, valamint bemutatja a munkafolyamatok során használt legfontosabb eszközöket.
Népművészet
Kalocsa nevének hallatán a legtöbb embernek a paprika mellett a népművészet jut eszébe. A térség híres hímzéséről, tojás-, bútor- és falfestéséről. A Kalocsa környéki népművészet külföldön is ismert: Magyarországon egyedül itt pingálják az asszonyok a lakószobák falát, a házak tornácát.
A város Népművészeti Tájháza a mezőkövesdi Matyó Ház mintájára készült el, vagyis Kalocsán is berendeztek egy jellegzetes Kalocsa környéki parasztházat, amit kalocsai népművészeti motívumok díszítenek és a berendezése is eredeti. A lakóépület első három helyisége eredeti formájában mutatja be a régi paraszti életet, míg a valamikori kamra helyén kiállítás keretében kísérhetjük nyomon a kalocsai népművészet fejlődését.
A kalocsai népművészet legismertebb ága a hímzés és a hímzéshez szorosan kapcsolódó viselet: gyolcsingeket, pruszlikokat, kötényeket, főkötőket, kendőket, valamint ágyra való ruhákat díszítenek vele. A kalocsai hímzés szabadrajzos, kevert öltési módokat szabadon felhasználó hímzésfajta. Leggyakrabban virágmotívumokat használnak.
Kalocsa múltjában és jelenében a népművészet mellett a porcelán is meghatározó szerepet játszik. A Kalocsai Porcelán Manufaktúra 1971-es alapítása óta arra törekszik, hogy magas színvonalon ötvözze Kalocsa és környéke több száz éves, világhírű népművészetének legnemesebb hagyományait a porcelánfestés művészetével. A manufaktúra szakemberei betekintést adnak a porcelánfestés mesterfogásaiba, ráadásul a látogatók figyelemmel kísérhetik a porcelángyártás teljes folyamatát, a porcelánöntéstől az égetőkemencéig.
Kalocsa történeti örökségén belül tehát kiemelt szerepe van az épített örökségnek, a tökéletességhez pedig hozzátartozik a természeti örökség, melyben szintén igen gazdag Kalocsa és környéke. A várostól mindössze öt kilométerre kanyarog Európa nagy „kék országútja”, a Duna, mely nyáron békés strandjaival, éttermeivel, sörözőivel várja az idelátogatókat.
Kalocsa a Szellemi Kulturális Örökség része
Kalocsa képes volt megőrizni népművészeti hagyományait és a mai napig generációról generációra örökíti azt. Míg egy kistájnak akár tucatnyi hungarikuma lehet, addig szellemi örökséggel csak eggyel dicsekedhet. A város elnyerte az Élő hagyományok Kalocsa kulturális terében: hímzés, viselet, pingálás, tánc című jelölést, 2009-ben a Szellemi Kulturális Örökség Magyar Nemzeti Bizottsága felvette Kalocsát „A szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére”.
A kultúra területén Kalocsa égisze alatt olyan híressé vált emberek, művészek tették le kézjegyüket, mint Dargay Lajos, szobrász, Gábor Lajos és Kiss István festőművészek, Holmeyer Ferenc és Malatin Antal nyomdászok, Kalocsa második nyomdájának megalapítói, vagy Rökk Károly, festő, akvarellista, építész.
