Az ősi Kína kincsei

Hogyan ismerhető meg egy több évezredes múltra visszatekintő ázsiai kultúra művészete? Milyen birodalmi központokból működött egykor Kína, s ma milyen tárgyait ismerjük e múltnak? Milyen összefüggések rajzolhatók fel a régészeti leletekből? Hogyan jellemezhető Kína udvari kultúrája az egyes korokban?
Ezekre a kérdésekre keresi a választ Az ősi Kína kincsei című kiállítás, amely közel harminc éves szünet után mutat be ismét Kínából érkezett régészeti és iparművészeti anyagot Magyarországon. A három kínai múzeum anyagából válogatott kiállítás időben legkorábbi anyaga a Shaanxi Történeti Múzeumból érkezett. Ez az a tartomány, amely a kínai civilizáció egyik központi területe, így igen gazdag régészeti anyaggal büszkélkedhet, számos dinasztia fővárosát tárták fel itt a régészek. Jelentős tárgyanyag származik a dél-kínai Nanjingban működő Nanjing Város Múzeumából, hiszen Nanjingot hat kínai dinasztia tekintette fővárosának. A kiállítás harmadik kölcsönző intézménye a Chengde Palota Múzeum, amely a 18. századi udvari kultúra pompás darabjait bocsátotta rendelkezésre, hiszen a mandzsu Qing-dinasztia idején Észak-Kína egyik legfontosabb birodalmi központjának számított.

A több mint másfél száz tárgyat bemutató kiállítás első nagy egysége a legkorábbi régészeti anyagok közül a neolitikus kultúrák kerámiáit vonultatja fel, majd az első történeti dinasztiák és fejedelemségek szertartási bronztárgyait állítja a középpontba. A kínai császárságot megalapító Qin Shi Huangdi császár sírját védelmező cseréphadsereg katonái zárják a tematikai egységet. A következő kiállítási részben két jelentős kínai dinasztia, a Han és a Tang-dinasztia élete elevenedik meg. A Kr. e. 2-Kr. u. 3. századból, valamint a 7-9. század sírjaiból származó sírkerámiák révén megismerhetjük a kínai előkelők világát: hivatalnokokat és udvarhölgyeket, a Selyemúton közlekedő karavánokat, valamint zenészeket és táncosokat. A harmadik rész a Kína aranykorának is nevezett Tang-kor anyagi kultúrájába, s a Selyemúton Kínába érkező buddhizmus művészetébe kínál bepillantást. A kiállítás negyedik és ötödik részében a két utolsó dinasztia, a 14-18. század udvari kultúrájával ismerkedhetünk meg a kínai előkelők viseletein, ékszerein és szertartási tárgyain keresztül. Külön egységben jelennek meg itt a 18. században virágzó tibeti buddhizmus szertartási tárgyai. Fontos szerepet kapnak a kínai udvari kultúra bemutatásánál a kínai találmányként számon tartott porcelánok, a dél-kínai császári manufaktúrából származó gyönyörű darabok.

Iparművészeti Múzeum,
február 6. (péntek) – április 19. (vasárnap)