Szegedi Szabadtéri Játékok
A Szegedi Szabadtéri Játékok hazánk legnagyobb befogadóképességű és legjelentősebb szabadtéri színházi fesztiválja. 1931. június 13-án tartották az első előadást a Fogadalmi Templom előtt, ezt követően a szabadtéri produkciók minden év nyarán Szeged fő kulturális eseményét jelentették. Évente közel hetvenezer embert ejt ámulatba a varázslatos atmoszférájú színházi eseménysorozat. Az előadások idejére a színház szerelmesei megtöltik a várost, valódi, nyüzsgő fesztiválhangulatot varázsolva ezzel a mediterrán hangulatú szegedi estékbe. A csodálatos helyszínt, a tizenkétezer négyzetméter alapterületű Dóm teret a velencei Szent Márk térhez szokták hasonlítani. A vállaltan népszínházi vonulatot követő rendezvénysorozat előadásai évről évre mind változatosabb képet igyekeznek nyújtani, így garantálva azt, hogy minden műfaj – operett, opera, musical, néptánc, kortárs tánc, próza – rajongója megtalálhassa a maga kedvencét a csillagtető alatt. Fülledt nyári éjszakákon valódi fesztiválhangulat uralkodik Szegeden, a színház szerelmesei csak arra várnak, hogy a nézőtéren felragyogjanak a fények.
Herczeg Tamás igazgató és Harangozó Gyula művészeti igazgató 2013-ban vették át a fesztivál vezetését. Az általuk menedzselt évadokban eddig olyan nagysikerű produkciók kerültek színre a Dóm téren, mint például a hazánkban először Szegeden, és a világon először non-replica formátumban látható Mamma Mia! ABBA-musical a Madách Színházzal együttműködésben, vagy Kodály Háry Jánosa, melyben a világhírű filmsztár, Gérard Depardieu alakította Napóleont és amely bebizonyította, hogy az opera műfaja is tud kirobbanó sikert elérni.
Rövid története:
A 20. század elején a szabadtéri európai rendezvények sikerei a magyar szellemi élet képviselőit hasonló indíttatású fesztiválok megszervezésére sarkallták. Magyarországon az elsők között indították útjára a nyári színházat Szegedi Szabadtéri Játékok néven.
A Játékok ötletét először 1926-ban Juhász Gyula, a szegedi költő vetette fel. A gondolatot a kulturális és politikai élet számos jeles képviselője támogatta (Kertész K. Róbert, Hevesi Sándor, Fülei-Szántho Endre, Vojnovics Géza). A főpróbára a lehetőséget a szegedi Fogadalmi Templom felszentelésére rendezett ünnepségsorozat adta 1930 őszén. Az árkádsorral körbevett templomtér kiváló akusztikájával ideális helyszínnek bizonyult a szabadtéri színielőadások megrendezésére. Az első előadásra – a Magyar Passióra, Hevesi Sándor rendezésében – 1931. június 13-án került sor. Ezt követően a szabadtéri előadások – töretlen sikerrel – minden év nyarán Szeged fő attrakcióját jelentették.
A Magyarországon egyedülálló szabadtéri sikersorozat első felvonásának a második világháború vetett véget, 1939-ben. Az újrakezdés, 20 év kihagyás után, 1959. július 25-én következett el. Ezen az estén a Hunyadi László dallamaival kezdődött meg a Szegedi Szabadtéri Játékok második fejezete.
1994-ben a Játékok új nézőteret kapott. A teret egész évben elfoglaló lelátót, csak az előadások idejére felállított, 4000 férőhelyes mobil nézőtérrel cserélték le. A szektorokat az 1879-es szegedi nagy árvíz idején segítséget nyújtó európai fővárosokról (London, Róma, Párizs, Berlin, Brüsszel, Bécs), illetve Szeged testvérvárosairól (Darmstadt, Turku, Parma, Nizza, Szabadka, Toledo, Odessza) nevezték el.
A bolgyó hollandi
Sosem szerepelt még Wagner-mű a Szegedi Szabadtéri színpadán: 2016-ban a mester egyik meghatározó zenedarabjával, A bolygó hollandival nyit a fesztivál. Július 1-jén és 2-án láthatják a nézők a Miskolci Nemzeti Színházzal koprodukcióban létrejövő előadást. Az idők végtelensége óta a tengert járó, elátkozott hollandi és az álmodozó, magát önfeláldozó lány tragikus szerelmi története számos lehetőséget rejt magában egy igazán látványos, a Szabadtéritől már megszokott volumenű produkció létrehozására. Az előadás sztárvendége a világhírű énekes, a Britain’s Got Talent első szériájának zseniális tehetségű nyertese, Paul Potts, aki a Kormányost alakítja majd.
Drakula utolsó tánca
Az évad második bemutatója a Magyar Nemzeti Táncegyüttes Drakula utolsó tánca című néptánc-produkciója lesz, július 8-án és 9-én. Az erdélyi vámpírgróf történetének feldolgozásában nagy hangsúlyt kap majd az erdélyi népzene csodálatos és sokszínű dallamvilága valamint az Erdélyben élő népek táncainak utánozhatatlan és egyedülálló virtuozitása. A sztori szerint a vérbő, fiatal gróf kiéhezett öreg vámpírrá válik, ha fogytán az energiája. Fiatal nők vére kell ahhoz, hogy újra megifjodjék és mágnesként vonzza magához a megbűvölt asszonyokat. Kérdés, hogy van-e, ami mindebben útját állja.
Én és a kisöcsém
A Budapesti Operettszínházból érkezik az Én és a kisöcsém c. produkció, Eisemann Mihály operettjét július 15-én és 16-án láthatja a közönség. Az elmúlt évadban operett nem szerepelt a Szabadtéri repertoárján, 2016-ban a menedzsment szeretett volna egy klasszikus, a műfaj hagyományainak maradéktalanul megfelelő, fergeteges humorú produkcióval kedvezni a nézőknek. A magyar színházak visszatérő sikerdarabja most új hangszerelésben, parádés szereposztással kerül színpadra. A Velence színpompás kulisszái közt játszódó történet megannyi fülbemászó, örökzöld dallammal gazdagította az operett-irodalmat: felcsendül a Dóm téren a címadó zenén kívül „Egy kicsit angyal legyen, egy kicsit démon…”, a „Pá kis aranyom, pá…” és a „Mia bella Signorina”.
Mamma Mia!
Visszatér a Dóm térre az elmúlt két évad legnagyobb sikere, a Mamma Mia! c. musical, Szirtes Tamás rendezése. Az ABBA dalaira épülő produkcióra, mely a Madách Színházból érkezik, eddig csak Szegeden 40ezer ember tombolt. A megunhatatlan ABBA-dalok várhatóan ismét kirobbanó „diszkóhangulatot” teremtenek majd a nézőtéren.
A nyomorultak
Szintén visszatér, szintén a Madách Színház csapatával a musicalirodalom egyik legnépszerűbb műve A nyomorultak, amelyet 2015-ben Szegeden a Madách a Szegedi Szabadtéri Játékokkal együttműködésben mutatott be. A Victor Hugo monumentális regénye nyomán született színpadi mű 1987-ben, éppen a szegedi Dóm téren került először színre Magyarországon. A 2015-ös verziót Szirtes Tamás rendezte. A Madách Színház igazgatója így nyilatkozott az előadásról: „A nyomorultak mindenki számára óriási próbatétel, aki elszánja rá magát, hogy színre vigye. Ez a musicalirodalom egyik legbonyolultabb és leggyönyörűségesebb darabja.” Ilyen mozgalmas előadást ritkán látni szabadtéri színházban, több mint nyolcvan jelenetváltásra van szükség a darabban. A díszlettervező Kentaur azt mondja, A Nyomorultak látványvilága olyan összetett, mintha egy hollywoodi film díszletét tennék fel a színpadra. „Valóban egy szélesvásznú mozit kell a színpadra varázsolnunk: rengeteg benne a képváltás, hihetetlen sok helyszínen játszódik a darab. Összesen nyolc nagy díszletelemet használunk, négy korabeli ház adja a városi képeket. Terveztünk két hatalmas hídelemet is, amely egyik pillanatról a másikra, csatornából alakul át híddá, de közben bírósági pulpitusnak és kórháznak is használható. Az előadás emblematikus eleme a barikád és egy hatalmas zászló. Ilyen mozgalmas előadást még nem nagyon láthattak szabadtéren a nézők. Már a Mamma Mia! produkcióban is lehetett látni a Madách Színház igen komoly led-vetítését, ezt mi most másfélszeres méretben fogjuk használni. Ez a legnagyobb vetítőfelület, amit ma, színházban alkalmaznak.”
Ének az esőben
Az évad szenzációja a Budapesti Operettszínházzal együttműködésben születő szuperprodukció, a Comden-Green-Freed-Brown szerzőnégyes által jegyzett Ének az esőben lesz. A Szabadtéri történetében ez az első olyan produkció, amelynek a fesztivál menedzsmentje kérte és kapta meg a jogait. A világsikerű musical ősbemutatója 1983-ban volt a londoni West Enden, majd a New York-i Broadway-t is meghódította, sikere pedig azóta töretlen. Ma már örökzöldnek számít a musical alapjául szolgáló, 1952-es film címadó zenéje, a Singing in the rain, melyhez mindannyiunk képzeletében Gene Kelly esőben előadott, jókedvű sztepptánca kapcsolódik. 2016-ban ezek a dallamok is felcsendülnek a szegedi Dóm téren: augusztus 12-én, 13-án, 14-én, 19-én és 20-án kerül színre a bájosan romantikus, Hollywood hőskorát idéző történet. Az eredeti mozi minden idők egyik legnépszerűbb filmjének számít. A történet szerint a némafilmek sztárja, Don Lockwood és állandó partnere Lina Lamont életük első hangos mozijára készülnek, ám kiderül, hogy Lina hangja elviselhetetlen a vásznon. Don barátja, Cosmo Brown a feltörekvő fiatal színésznőt, Kathy-t javasolja hangdublőrnek, akibe természetesen beleszeret a sármos színész. Ezt viszont Lina nem nézi jó szemmel, és minden eszközzel próbálja szabotálni a románcot.
Tévedések vígjátéka
A 2015-ös évad nagy durranása volt a Tévedések vígjátéka, a Shakespeare-darabot egyértelmű közönség- és szakmai siker övezte. Így közkívánatra, egy előadásban visszahozzák jövőre is a pazar szereposztással, izgalmas látványvilággal színre vitt darabot. Augusztus 27-én zárja majd KERO® rendezése a 2016-os évadot. A produkció szerepeire az ország vezető színházaiból a legkiválóbb színművészeket sikerült megnyerni. A Katona József Színházból, a Radnótiból, a Tháliából és a Vígszínházból is többen érkeznek nyáron Szegedre. Két Nemzet Színésze, Molnár Piroska és Haumann Péter alakítja Emíliát, az efezusi apácafőnöknőt és férjét, a szirakúzai kereskedő Égeont. A szereposztás egyik legnagyobb bravúrja, hogy olyan művészeket kellett találni az ikrek szerepére, akik karakterükben nagyon hasonlítanak egymásra. Így esett a választás Adorjáni Bálintra és Telekes Péterre, akik az Antipholus-sokat játsszák, valamint Molnár Áronra és Klem Viktorra, akik pedig a két Dromio-t. Szintén testvérpárt alakít a darabban Szinetár Dóra és Pálmai Anna. Angelo szerepében Bezerédi Zoltánt láthatjuk, Dr. Csipet Vajdai Vilmos lesz. Kisebb szerepekben láthatjuk Szabó Győzőt (Kereskedő), Huzella Júliát (Örömlány), Pataki Ferencet (Kereskedő), valamint a Szegedi Nemzeti Színház három színművészét, Szilágyi Annamáriát, aki Luca szerepébe bújik, Jakab Tamást Baltazárként és Borovics Tamást, aki Rendőr lesz a darabban. Az előadás látványvilágát Horgas Péter díszlet- és Füzér Anni jelmeztervezővel álmodta meg a rendező. Furcsa és izgalmas teret képzeltek el, egy közel-keletinek tűnő városka életét jelenítik meg. A tér közepén forog egy hatalmas, útvesztő jellegű, gömbszerű spirál mely tulajdonképpen egy nyüzsgő bazár, amelyben helyet kap lakóház, török fürdő, örömtanya, sőt még kolostor is. Van, aki motoron érkezik, van, aki igazi tevecsikóval és a tükrök, csapóajtók csapdái között szinte artistaként kergetik sorsukat – és egymást – a színészek a számtalan statiszta között. Az előadás mozgástervező-koreográfusa Duda Éva, dramaturgja Lőrinczy Attila. KERO szerint Shakespeare többek közt abban zseniális, hogy a közösségi, politikai és a személyes konfliktusokat kiválóan tudja ütköztetni egy sztorin belül. A történet Efezusban játszódik, abban a városban, amely igen feszült helyzetben áll Szirakúzával, ahonnan viszont a színre lépők egy része érkezik. Mindeközben a valószerűtlen eseményekben dúskáló darab a szereplők őrült reakcióit mutatja be, a személyiség megkettőződésének illetve elvesztésének félelmetes pillanatait. Nevetséges és egyben tragikomikus helyzetek jellemzik majd a Tévedések vígjátékát, vágyakban, felfedezésekben és meglepetésekben gazdagon.
