A Tayos-barlangok rejtélyei Alex Chionetti
Alex Chionetti szerző Argentínában, Buenos Airesben született, s ott végezte az egyetemi tanulmányait is. Korunk egyik legaktívabb és legelismertebb dél-amerikai felfedezője. Díjnyertes újságíró és filmes. 2009-ben az Andoki Felfedező Alapítvány felfedezőmedállal jutalmazta az Andok és az Amazonas őserdeinek bejárásáért, különösen pedig a Tayos-barlangrendszerbe indított expedícióiért. Tanácsadója volt többek között Steven Spielberg „Indiana Jones és a kristálykoponyák királysága” című filmjének…
Ez a kötet az ecuadori Tayos-barlangrendszer és az annak mélyén csillogó kincsek ellentmondásos expedícióinak részletes vizsgálata.
A Cuevas de los Tayos (magyarul Zsírfecskék Barlangja) az ecuadori Amazonas-esőerdőben egy barlangrendszer, amely a benne élő tayos zsírfecskékről kapta a nevét. (A tayos a tayo nevű ezen éjszakai, barlanglakó madárfaj többesszámú alakja.)
Ezekhez a barlangokhoz számtalan titok kapcsolódik: a megmagyarázhatatlan építészeti részletektől az állítólagos átkokon és kincseken keresztül a suár bennszülöttekkel való veszedelmes találkozásokig, akik a barlangokat szent helynek tartják. Láttak már a barlangokban aranytáblákat, fémkönyvtárat, szobrokat, kristály- és aranycsontvázakat, feliratokkal tarkított, vöröses kőtömböket és hieroglifikus jellegű véseteket. A falak egyikén megtalált jel természetes képződmény is lehet, bár nagyon hasonlít a főniciai írásra.
• Talán csak a természet utánozza egy elveszett kultúra maradványait?
Több mint 30 évnyi kutatómunkájának anyagát, illetve saját tayos-barlangi felfedezéseinek eredményeit megosztva Alex Chionetti megvizsgálja a hellyel és az oda merészkedő felfedezőkkel kapcsolatos legendákat és rejtélyeket.
Részletesen értekezik a Tayos-barlangrendszer felfedezéséről, ami egy magyar felfedező, Móricz János vagy Moricz „Juan” János nevéhez fűződik az 1960-as években, beleértve Moricz nyilatkozatát az aranykönyvekből álló fémkönyvtár megtalálásáról. Vizsgálja a suárok szájhagyományát, azt, hogy miként lehet a térség az inka kultúra és El Dorado legendájának esetleges bölcsője.
Beszámol saját veszedelmes expedícióiról is, amelyeket a Tayos-barlangokba tett, s a barlangász Julio Goyén Aguadóval készített kiadatlan interjúk alapján rekonstruálja az 1960-as, ’70-es években lezajlott felfedezőutakat. Leleplezi a mormon egyház kutatását az elveszett lemezek után, a brit hadsereg látogatását, a festmények, aranyszobrok és aranycsontvázak, rézlemezek és egy kristályszarkofág megpillantását – olyan kincsekét, amelyekhez hasonlót a Crespi-gyűjteményben találtak.
Részleteket közöl Stanley Hall 1976-os, gyanús felfedezőútjáról is, amelyen az űrhajós Neil Armstrong is részt vett.
A Tayos-kincsek mögött álló elveszett civilizációkat kutatva Chionetti megvizsgálja a lehetséges kapcsolatokat Atlantisszal, az idegenekkel, az ősi űrhajósokkal és az üreges Föld elmélettel; a barlang kapcsolatait hermetikus társaságokkal; azokat az állításokat, miszerint a járatrendszer több ezer mérföldre nyúlik mindkét amerikai kontinens alatt a Sziklás-hegységtől Patagóniáig.
*
„A Tayos-Barlangok Rejtélyei” című ezen kiadvány elbeszél egy valódi kalandot, amely vadabb, mint egy Indiana Jones történet. Bemutatja, hogy az ősi múlt számos felfedezésre váró titkot tartogat…
Kétségtelen, hogy a „Tayos-barlangok – mint már oly régóta – továbbra is kihívást fognak jelenteni mindazoknak, akik emlékeznek, vagy legalábbis tudásszomjjal beoltottak, s bolygónk rejtélyeinek kibogozására vágynak…”
