„Budapest a szívem közepe” A Budapesti Tavaszi Fesztivállal indul az európai kulturális fesztiválszezon
Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatója szenvedélyesen hisz a kultúrában. Az intézmény vezetését is kreatív munkaként fogja fel. Magyarország egyik legmodernebb kulturális intézményében beszélgettünk az igazgatóval, aki a célkitűzései és a közelgő programjaik mellett a 38. Budapesti Tavaszi Fesztiválról, és arról is mesélt, milyen szerepet tölt be az életében Budapest.
– A Müpa központi szerepet tölt be a Budapesti Tavaszi Fesztivál és a régió egyik legnagyobb kortárs művészeti fesztiválja, a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál szervezésében. A Budapesti Tavaszi Fesztivál – amelyet március 30. és április 22. között rendeznek meg – az utóbbi néhány évben Európa egyik legfontosabb kulturális márkájává vált. Hogyan készültek az eseményre?
– A fesztiválok esetében mindig előre kell dolgoznunk, különösen a nagy, komolyzenei programok esetében. Jó néhány olyan koprodukciónk van, melyeket két-három évvel korábban el kell kezdeni szervezni, hogy megvalósulhasson. Az előre gondolkodás, a stratégiai szemlélet tehát a fesztivál szervezése során elengedhetetlen: nagy segítségünkre volt ebben a kulturális kormányzat, amely lehetővé tette, hogy középtávon tervezhessük a fesztiválokat és költségvetést is középtávra rendeltek melléjük. Enélkül nem tudtunk volna fölzárkózni az európai nagyfesztiválok sorába. Így azonban velünk kezdődik el az európai kulturális fesztiválszezon, majd utánunk jön a Prágai Nemzetközi Tavaszi Fesztivál és a Bécsi Ünnepi Hetek.
– Az idei fesztiválra is hívtak világsztárokat?
– Természetesen. Az idei fesztivál fókuszában rendhagyó módon egy hangszer, a zongora áll. Martha Argerich-től a kiváló kínai zongoristán, Yuja Wangon át, Rudolf Buchbinderig, különböző generációk és stílusok találkoznak. A hangszer legizgalmasabb árnyalatait villantja fel a fesztivál: a szólózongorától kezdve a kamaraesteken át a nagyzenekari koncertekig többféle formában megjelenik a zongora. A Budapesti Tavaszi Fesztivál védjegye, hogy számtalan olyan esemény szerepel a programban, amit itt, ekkor láthat először a közönség: Ákos például még sosem lépett fel a Budapesti Tavaszi Fesztiválon, ám az énekes-előadóművész idén 50 éves lesz, és 30 éve van a színpadon, ez alkalomból két koncerttel is bemutatkozik a fesztivál közönsége előtt. Mivel a 38. Budapesti Tavaszi Fesztivál idejére esik a költészet napja, a fontos dátum előestéjén, április 10-én Hobo különleges összművészeti estjével ünnepeljük majd zene és irodalom találkozását.
– Nagypénteken kezdődik a Budapesti Tavaszi Fesztivál. A húsvéthoz is kapcsolódnak programok?
– Így van, ahogy egy másik fontos, évről évre visszatérő tematikánk is megjelenik a nyitókoncerten, amely nem más, mint Liszt Ferenc művészete. Csodálatos örökségük Liszt hagyatéka. Minden évben bemutatjuk Liszt egy-egy nagy művét, vagy egy-egy sorozatát, figyelve arra, hogy hogyan kapcsolódhatnak alkotásai a jelenünkhöz, korunkhoz. Ez idén is így lesz: nagypénteken a Szent Erzsébet legendája című oratóriumát mutatjuk be világhírű művészek tolmácsolásában és a Nemzeti Filharmonikus Zenekar kíséretében. A húsvéthoz kapcsolódik Telemann Jézus feltámadása és mennybemenetele című oratóriuma is – ezt Vashegyi György vezényletével az Orfeo Zenekar és a Purcell Kórus mutatja be. Természetesen gondolunk a családokra és a gyerekekre is: a PONT Fesztiválon a Várkert Bazárban nemcsak a magyar, hanem a különböző nemzetek húsvéti szokásaiba is belekóstolhatnak a látogatók.
– Egy nemzetközi rangú intézmény vezetőjeként áll helyt a mindennapokban, hogy tudta megőrizni az alkotói oldalát?
– Nehezen, mert egy nap 24 órából áll, de azért van jó néhány kapcsolódási pont. A Müpa vezetését is kreatív munkaként fogom fel. Lényegében szükség is van erre – nemcsak a programalkotás szempontjából, hanem a marketing oldalról is –, hiszen több mint 1000 programunk van évente, amelyekhez kedvet kell csinálni az embereknek. Ehhez épp úgy szükség van kreativitásra, mint amikor rendezőként egy operaelőadáson, vagy egy filmen dolgozom.
– Intézményvezetőként a célkitűzései között szerepel, hogy minél többet megmutassanak a világnak a magyar művészetből. Hogy értékeli, eddig mit sikerült ebből megvalósítaniuk?
– Hihetetlenül gazdag kulturális örökségünk van és ennek feltárása, megmutatása hosszú folyamat, összetett feladat: rengeteg olyan értékünk van, amit fel kell fedezni, meg kell mutatni és be kell vezetni Európa koncerttermeiben és színpadain. Ez az előadóművészetektől kezdve a képző- és színpadi művészeteken át mindenre elmondható. Ezt népszerűsítjük a magyar közönség és az ide látogató külföldiek körében, másrészt pedig próbálunk olyan koprodukciókat létrehozni, amelyekben külföldön is megmutatkozhatunk és a kinti partnereinknek is érdeke, hogy minél többen lássák vagy megismerjék őket. Az Európai Koncerttermek Szövetségén (ECHO) keresztül nagy nemzetközi együttműködésekben gondolkodunk. A Rising Stars program például a feltörekvő tehetségeket mutatja be: 12 európai fiatal művészt választanak ki és minden második évben sikerül egy-egy magyart is helyzetbe hozni. Ez egy jelentős indulás, nagy lehetőség egy huszonéves művész számára, hiszen a legkiválóbb európai hangversenytermekben léphet fel. Legutóbb épp Pálfalvi Tamás, kiváló fiatal trombitaművész képviselte Magyarországot ebben a programban.
– Magyarország egyik legmodernebb kulturális központjában beszélgetünk, amelynek termeit a külföldi művészek is a legjobbak között említik. Mitől ilyen különlegesek a Müpa terei?
– Amikor a Müpa elkészült, a térségben egyedülálló jelenség volt, hiszen az európai építészet hagyományai szerint korábban külön térben, önálló és különálló épületekben helyezték el a színházat, a hangversenytermet, a múzeumot. Az a gondolat, hogy – részben amerikai mintára – egy közös térbe szervezzék ezeket az intézményeket, rendkívüli perspektívát jelentett több európai nagyvárosban: egyfajta kulturális agorát teremtettek a fellépők és a befogadók számára. Már ez is egy technológiai újítás volt. A Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem akusztikai tervezője Russell Johnson, aki Zoboki Gáborral, a ház főépítészével együtt olyan akusztikai, technológiai rendszert épített fel, amellyel szabályozható a különböző koncertek hangzása. A falak nyithatóak és zárhatóak, a tér fölé függesztett hatalmas hangvető-ernyő leereszthető, így különböző akusztikai közeget lehet előállítani a különböző zenei terek számára. Ez is egy olyan újítás, ami sok koncertezőt vonz hozzánk; a világsztárok is nagyon szeretik a termünket, sokat beszélnek a Müpában átélt élményeikről. A világ 10 legjobb hangversenyterme között említik a Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermet.
– A műfaji sokszínűség mellett az innovációra is folyamatos hangsúlyt fektetnek. A Müpa legújabb fejlesztése a különleges virtuális valóság (VR) technológiával készített házbemutató film és applikáció. Milyen élményeket nyújt ez a látogatóknak?
– Tulajdonképpen a Müpa tereit járhatjuk körbe a virtuális valóság technológia segítségével. A látogató olyan érdekes helyzetekbe kerülhet, amelyekbe a való életben talán nem tudna, például belecsöppen egy szimfonikus zenekar vagy egy operaelőadás kellős közepébe, esetleg egy újcirkusz produkcióban találja magát a színpadon és körbenézve láthatja, hogy mi minden zajlik körülötte. A VR szemüvegen keresztül be tudjuk mutatni a házunkat, amit egészen más szemszögből fedezhetnek fel azok, akik esetleg még nem jártak nálunk és azok is, akik már ismerik az épületet. A VR installáció igazi 360 fokos élményt nyújt, hiszen bármerre fordítjuk a fejünket, egy másik szögét látjuk a háznak, vagy egy koncertnek. Ez a technológia nem helyettesíti, sokkal inkább kiegészíti a személyesen átélhető Müpa-élményt, és már használjuk a gyerekek zeneoktatására is, hisz van egy nagy sikerű, saját fejlesztésű VR játékunk: ezen keresztül interaktívan, játszva tanulhatnak a legkisebbek is.
– Az elmúlt években mekkora sikereket értek el a fiatalok körében? Milyen felméréseik vannak?
– Évről évre egyre több nálunk a fiatal, egyre szélesebb közönségrétegeket érünk el. Évente például mintegy 50.000 gyerek vesz részt a Müpa gyermekeknek, családoknak és iskolásoknak szervezett koncertjein, programjain, és megdupláztuk a partneriskoláink számát. Kezdetektől fogva fontosnak tartjuk a technológiai fejlesztéseket – ebben nemcsak trendkövetők vagyunk, hanem trendszetterek is. Van például egy olyan CRM adatbázis kezelő rendszerünk, ahol a programkínálatunkkal közvetlenül az érdeklődésük alapján szólíthatjuk meg a látogatókat, személyre szabott élményeket kínálva. Ezt a rendszert az európai társintézmények között is elsőként vezettük be. Ugyanakkor egyéb szinten is használunk digitális eszközöket, egyre népszerűbb az internetrádiónk – ami a hazai intézmények között nekünk volt először és most is elérhető egy applikáció segítségével –, ahol komoly és könnyűzenei koncerteket lehet hallgatni. Egy másik fejlesztésünk a Müpa Live Webcast, ahol a közvetítéseink által egy-egy komoly- vagy könnyűzenei koncertünket élvezhetik bárhol a világon azok, akik nem tudnak személyesen ellátogatni hozzánk.
– Abban, hogy egyre több fiatal ül a közönség soraiban szerepet játszik az is, hogy több mai művet mutatnak be?
– A műfaji sokszínűség eleve csalogató, hiszen mindenféle műfajban találnak programokat, az pedig természetes, hogy próbálunk jó néhány izgalmas és kortárs dologgal jelen lenni, nemcsak a zenében, minden műfajban. Fontos, hogy mindig frissek, aktuálisak legyünk, ahogy az is kiemelendő, hogy mára a Müpa valódi találkozóhellyé vált, olyan térré, ahol az emberek napszaktól függetlenül szívesen töltenek minőségi időt.
– Operarendezőként nagy művészekkel dolgozik együtt, de közben ön rendezte a 2017-es Budapesti vizes világbajnokság nyitóeseményét is. Művészileg miben tud igazán kitejesedni?
– A vizes világbajnokság nyitóeseménye nem állt olyan messze az operarendezéstől, hiszen ott is egy történetet – a kultúránk kapcsolatát a vízzel és a vizes sportokkal – kellett elmesélni, egészen rendhagyó körülmények között, egy uszályokból kialakított Dunán lebegő színpadon. Nagyon büszkék voltunk arra, hogy az előadás két kategóriában is nemzetközi díjat kapott: a rendezvényszakma Oscar-díjaként is emlegetett, rangos Bea World – Best Event Awards díjátadó gálán a Best Live Entertainment szekció fődíját érdemelte ki. A film műfaja szintén nagyon fontos számomra, igaz, ilyen jellegű munkám már régen volt, remélem, hamarosan ismét lesz alkalmam ezen a területen is dolgozni.
– Nemrégiben elnyerte a „Budapest kulturális és turisztikai nagykövete” díjat. Mit jelent Budapest az ön számára?
– Nagyon egyszerűen tudnám megfogalmazni: Budapest a szívem közepe. Egy csodálatos adottságokkal, kulturális értékekkel és lehetőségekkel megáldott város. Ez a turizmus számára is hatalmas lehetőségeket teremt. Mára a turisztikai szokások megváltoztak, ma az ember az interneten keresztül keresi meg azt a desztinációt, ahová el szeretne utazni. A város szépsége, természeti és kulturális adottságai, vagy az épített öröksége mellett mindig megnézik azt is, hogy milyen vonzó programokkal rendelkezik a hely. Budapest fontos turisztikai hub lett az utóbbi években és egyre több az olyan budapesti látogató, aki a kulturális értékei – kifejezetten a Müpa vagy épp a Budapesti Tavaszi Fesztivál kivételes programjai – miatt érkezik a fővárosba. A város kulturális nagyköveteként azért dolgozom, hogy ez egyre inkább így legyen.
Borsos Zsuzsanna
