Műsorvezetőből borász – Interjú Rókusfalvy Pállal

Ha azt mondom Hovatovább!, bizonyára sokaknak beugrik Rókusfalvy Pál műsora, amelyben ismert színészek, sportolók egy-egy csapat képviseletében mérték össze tudásukat. De Rókusfalvy Pált nem csak a tévé képernyőjén láthattuk, sok éven át hétköznaponként kora este hallhattuk a Danubius Rádióban, volt a TV3 producere és a Danubius Rádió Rt. ügyvezető igazgatója is. Aztán 2000-ben egész más irányt vett érdeklődése, a bor szerelmese lett.

Hogyan jött a borászkodás?

Unokatestvérem, Alkonyi László – aki a Borbarát Magazin főszerkesztője volt – vitt el először borkóstolóra, méghozzá éppen Etyekre. Rögtön megtetszett a borászok személyisége, szemlélődő világlátása, de akkor ez csak szimpátia volt, és ezt követően egy présházat is csupán befektetési céllal vásároltam. Aztán elkezdtem bort készíteni, de még akkor is csak hobbiként tekintettem erre az egészre, ám viszonylag hamar kiderült, hogy ez annál sokkal komolyabb dolog: vagy teljes alázattal és odafigyeléssel csinálja az ember, vagy inkább keressen más elfoglaltságot. Mára 8 hektáron gazdálkodunk, a fiam végzett szőlész-borász, ami nagy örömet okoz nekem – lassan, kis túlzással, generációs borász család leszünk.

Milyen szőlőfajtákat termesztenek itt Etyeken, és azokból milyen borok készülnek?

A zászlóshajó a Sauvignon Blanc, rendkívül jól passzol a helyi klímához, ezt a szőlőfajtát termesztjük a legnagyobb mennyiségben, egyaránt lehet könnyed és testes fehér bort is készíteni belőle, valamint nagyon egyedi és markáns íz- és illatvilággal rendelkezik. A Pinot Noir az egyetlen kékszőlőnk, amely nagyon szereti az etyeki meszes talajt és klímát. Azért is nagy lehetőség ez számunkra, mert igen sokoldalú fajta, rozét és vöröset készítünk belőle. Vörösként nagyon kellemesen fűszeres ízű bor, rozéként pedig a gyümölcsösségét mutatja meg leginkább. A Chardonnay nagyon szép fehér szőlőnk, de főleg pezsgő alapborként használjuk; feszes savaival és könnyed ízével kiváló választás ehhez.

A Zöld Veltelini egy titkos reménység, amely nagyon jól illeszkedik a borsorunkba, a Szürkebarát és a Pinot Blanc pedig egyszerre gyümölcsös és összetett borunk, amely nagyon jó alapot ad az egyik legkedveltebb házasításunkhoz a Fresküvéhez.

Miért pont ezek a fajták?

A pincészet 18 éve alatt sok fajtával kísérleteztünk, az etyeki borvidékhez legjobban illeszkedő szőlők, amelyek közül is a három fő fajtánk (Sauvignon Blanc, Pinot Noir és Chardonnay) van a fókuszban, mert hisszük, hogy a borvidékben rejlő lehetőségeket ezekkel lehet a legjobban leírni.

Van-e kedvenc, vagy mindegyiket egyformán „kell” szeretni?

Van kedvenc, de ez folyamatosan változik, mert minden időszakban másik bor mutatja meg éppen a legnagyobb erősségét. Ez az egyik legszebb dolog a borászatban, amely ugyanakkor nagy felelősséget is ró ránk, hiszen minden borunkat komplexen kell látnunk, és a lehető legmagasabb színvonalra törekedni a bor egész életében.

Magyarországon mik a főbb borfajták?

Magyarország hála Istennek nagyon sokszínű ebből a szempontból is. 22 borvidékünk van, és mindegyiknek megvannak a fő fajtái, stílusa. Számunkra, az Etyek-budai borvidéken olyan a Sauvignon Blanc vagy a Chardonnay, mint Tokajnak a Furmint és a Hárslevelű, Somlónak a Juhfark, Szekszárdnak a Kadarka. Azt kell célul kitűznünk, hogy rendezetten legyünk sokszínűek.

Ezek között van olyan, amit sajnál, hogy nem termeszthető Etyeken?

Sajnálat vagy irigység biztosan nincs bennem, én magam is büszkeséggel iszom más borvidékek fantasztikus tételeit. Sőt valójában okunk sincs rá, hiszen az etyeki borvidék a klímája, talajösszetétele folytán valóban különleges lehetőségek birtokosa: rajtunk múlik, hogy milyen szinten tudjuk ezeket kiaknázni, hogy valóban képesek vagyunk-e világszínvonalú, egyedülálló pezsgőt vagy Pinot Noirt készíteni.

Mit tanácsol egy laikus számára, hogyan válogasson a borok között?

Érdemes a hangulathoz, alkalomhoz megfelelően válogatni, illetve vannak bizonyos gasztronómiai alapvetések is, hogy általában mihez, milyen bort iszunk. Az étkezések elejére egy könnyedebb száraz fehérbort válasszunk, ünnepi alkalmakra egy szép aszút vagy pezsgőt (lehetőleg szárazat), vörös húsokhoz valamilyen testes vöröset, de ma már nincsenek kőbe vésett szabályok, én magam is örökké kísérletezem.