Breuer újra itthon
Az Iparművészeti Múzeum 2016 őszén új szerzeménnyel gazdagodott: a világhírű magyar építész és bútortervező, Breuer Marcell saját tervezésű tárgyalóasztala, amely egykor New York-i irodájában állt, a Magyar Nemzeti Bank Értéktár Programjának köszönhetően a gyűjtemény része lett. A 150 000 USA dollárért megvásárolt műtárgy első ízben a Breuer újra itthon című kiállítás keretében tekinthető meg 2017. június 11-ig.
A pécsi születésű Breuer Marcell Lajos (1902–1981) a 20. század egyik legnagyobb hatású modernista építésze és bútortervezője volt. A kiállítás célja, hogy a nagyközönség megismerhesse az alkotót, akit Európában kiváló formatervezőként tartanak számon, az Egyesült Államokban pedig építészként és tanárként, aki új szemléletmódjával az amerikai építészek egész generációjára volt hatással.
Szobrászi tanulmányait Bécsben kezdte, ahonnan azonban hamar elcsábította a Walter Gropius vezette új szellemű művészeti iskola, a Bauhaus. 1920 és 1924 között a weimari Bauhaus asztalosműhelyében tanult bútortervezést és -gyártást. Magával ragadta az iskola gyakorlatias szellemisége. A fiatal művész irígylésre méltóan gyors karriert futott be: 1926-ban Gropius felkérte Breuert, hogy vezesse a Bauhaus asztalosműhelyét Dessauban. Itt alkotta meg a kiállításon is látható első csőbútorait, amelyek forradalmasították a formatervezést, és híressé tették. Az ötletet a biciklije adta – a könnyen hajlítható, de ugyanakkor jó teherbírású acélcső remek, olcsó alapanyagnak tűnt. (A kerékpárgyártó cég azonban nem látott fantáziát az ifjú tervező ötletében, így a Junkers repülőgépgyár biztosította hozzá a csöveket.) A racionális formaalkotás, a praktikus, egyszerű megoldás és a szép, áramvonalas fémváz lassan, de biztosan hódító útjára indult: Breuer Marcell csővázas bútorai (székek, karosszékek, ülőkék, asztalok) a modernizmus szimbólumaivá váltak. Székeit a Thonet-cég kezdte el gyártani. Később alumíniumot és rétegelt falemezt használt alapanyagként – Breuer bútorait mind a mai napig gyártják.
Megpróbált itthon letelepedni, de a pályázatokon csak más építészekkel együtt indulhatott, mivel a Magyar Építészkamara nem fogadta el Bauhaus-diplomáját. Fischer Józseffel és Molnár Farkassal együtt megnyerte az 1934-es Budapesti Nemzetközi Vásár építményeire kiírt tervpályázatot. A BNV pavilonjainak fotóit is bemutatja a tárlat, az archív filmhíradó révén pedig bepillanthatunk a vásár nyüzsgő forgatagába.
Breuer az európai politikai viszonyok nyomására Amerikába ment – Walter Gropius meghívta a Harvard Egyetemre építészetet tanítani. Végül saját irodát nyitott a 40-es években New Yorkban, amely egyre több munkatárssal bővült, ahogy Breuer nemzetközi hírű sztárépítésszé vált. Igényes modern villákat és középületeket tervezett (a párizsi UNESCO-székházat; a New York Egyetem új épületegyüttesét; az Amerikai Művészet Múzeumát New Yorkban, mely tavaly felvette tervezője nevét). Az 1970-es években a Budapesti Műszaki Egyetem (amely díszdoktorává avatta) és különféle szakmai szervezetek is szorgalmazták, hogy itthon is megbízásokat kaphasson, de a tervek végül nem valósultak meg.
A gránit tárgyalóasztal története korabeli fotókon elevenedik meg: Breuer és munkatársai az asztal körül ülnek. Első ötlete 1954-ben született meg, amit kiállított tervrajza is bizonyít. Tudjuk, hogy 1956-ban volt már Breuer New York-i irodájában egy gránit asztal, azonban az X alakú, könnyed, rozsdamentes acéllábakon állt. Egyik munkatársa így emlékezett meg erről a különös bútordarabról: „megvolt az a meghökkentő tulajdonsága, hogy kissé megcsavarodott, ha meglökték, majd pedig alig hallható búgás kíséretében visszalendült az eredeti helyzetébe…” Ennek az ún. „hangvilla asztalnak” a gránitlapja szolgált a kiállításon látható tárgyalóasztal lapjaként, amely alá Breuer a korábbi terven is szereplő két U alakú gránitpillért készíttetett a cég 1965-ös, nagyobb irodába költözése során. Jól látható, hogy az asztallap és a két pillér más árnyalatú, szemcseméretű gránitból készült. Ez azonban mit sem von le a tárgy letisztult szépségéből. A 300 kilogrammos asztal archaikus felépítése ellenére (két pillér és egy kőlap) egyszerre hordozza magában az egyszerűséget és a nemes eleganciát, ami Breuer Marcell minden munkáját, tervét áthatja.
A kiállításon hét kortárs magyar építész-iparművész irodaberendezései is láthatók, akik közül Breuer többekkel együtt dolgozott, sőt az ő ülőbútorait választották dolgozószobájukba. Az archív fotóknak, dokumentumoknak köszönhetően kirajzolódik az a nagyon erős hatás, amit Breuer Marcell a modern magyar bútortervezésre gyakorolt… és gyakorol mind a mai napig. A mindennapi környezetünkben megjelenő egyszerű, szögletes formák, fényes, csillogó felületek, valamint a funkcionális kialakítású berendezési tárgyak az 1920-30-as években még újnak, meglepőnek számítottak. A modern kor emberének igényeit szem előtt tartó, praktikusan kialakított, élhető lakókörnyezet megteremtésében óriási szerepe volt a Bauhaus alkotóinak, köztük a hajdani sztárépítésznek, Breuer Marcellnek, akinek gránit tárgyalóasztala most méltó helyre, egy magyar közgyűjteménybe került.
Koczka Erika
