Kreatív és fiatal vagyok

Sir Anthony Hopkin Oscar-díjas walesi színész, a filmtörténelem egyik legmeghatározóbb egyénisége. A Királyi Színiakadémián végzett, ezüst fokozattal. Filmes pályáját Az oroszlán télen Oroszlánszívű Richárdjaként kezdte, amiért a Brit Filmakadémia díjára jelölték. A bárányok hallgatnak a kannibál Dr. Hannibal Lecter szerepéért elnyerte a legjobb színésznek járó Oscar-díjat Figyelemreméltó munkássága elismeréseképpen, 1993-ban II. Erzsébet brit királynő lovaggá ütötte. 1995-ben rendezőként is debütált az August című filmmel, amelyben szerepelt is.

Mr. Hopkins, egy alkalommal úgy nyilatkozott, hogy minél több élményt szerez az életében, annál inkább tűnik álomszerűnek. Volt olyan momentum, amikor úgy látta, hogy a dolgok egyre távolodnak a realitástól?

Az elmúlt 30 évemben többnyire így éreztem. Körülbelül 30 évvel ezelőtt realizáltam magamban, hogy azok a dolgok, melyekről kisgyerekként álmodoztam, vagy amiket fiatalon el akartam érni, eredményre vezettek és manifesztálódtak az életemben. Arra gondoltam, hogy „lehetetlen, hogy minden úgy történt, ahogy vártam, és ahogy elképzeltem.” Az egész életem olyan volt, mintha megbűvölt volna az az óriási erő, mely mindenkiben ott lapul. Hogy mi alakítjuk az életünket, miközben haladunk előre.

Gondolja, hogy a színészek és a rendezők sokkal nagyobb belső világgal rendelkeznek? Gyakran mondják, hogy a színészek sokkal emocionálisabbak és érzékenyebbek

Mindig bizalmatlan voltam a művészet szóval kapcsolatban, ha az a színészkedésre vonatkozott. Én mindig egy valódi színész szerettem volna lenni, aki nem hisz el mindenféle nagyképű mesét a színészkedésről, így inkább hajlottam a cinikusság felé. Úgy gondolom, a színészet, a rendezés és a zeneszerzés kreatív folyamat. A kreatív emberek – és én annak tartom magamat, ami nem jelenti azt, hogy kötelezőszerűen színésznek, zeneszerzőnek vagy festőnek kell lenned – akik űzhetnek kreatív foglalkozást vagy lehet egy kreatív üzletük, azoknak egy magasabb fokú tudatossággal kell rendelkezniük. Mert ez nem jár különleges gondolkodásmóddal.

Sok színész mégis az ellenkezőjét hiszi…

Ezzel vigyázni kell, mert ha azt gondolod, hogy neked engedélyezve van az, hogy különleges oxigént lélegezz, csak azért mert kivételezett személyiség vagy, nagy bajban vagy. Ez egyenes út az elmebaj felé. És a stúdiókban sokan így gondolkodnak. Úgy gondolják, hogy ők különlegesek. Én pedig úgy vélem, a színészek vagy meg vannak áldva, vagy el vannak átkozva azzal a sértően fokozott mértékű tudatossággal, melyet használnunk kell. Ez minden. És ez nem azt jelenti, hogy kiválóbbak vagyunk, mint bárki más, hanem azt, hogy így jár az agyunk.

Voltak a múltjában olyan rendezők, akik igazán inspirálták?

Számtalan ilyen rendező volt, és mindegyiknek megvolt a maga furcsa szokása, miközben dolgozott. Dolgoztam például Oliver Stone-val, Spielberggel stb. A legjobbakkal, így igazán szerencsés vagyok. Amikor én rendezek, próbálok a saját magam, egyedi módján rendezni. Természetesen vannak olyanok, akik hatással vannak rám. Oliver Stone egy nagyszerű rendező, mégis próbáltam megalkotni a saját elképzelésem szerinti filmet. Rendezés közben át akarok hágni minden szabályt, babrálni velük, és így egy másmilyen filmet akarok készíteni, csak a szórakozás kedvéért.

A színészkedés segít abban, hogy fiatalos maradjon?

Igen. Fiatal vagyok! A kreativitás segít abban, hogy használjuk az agyunkat, ami nagyon praktikus, abban az esetben, ha nem szeretnénk lassan meghalni. Bár néha fáradt vagyok, és azon gondolkodom, abba kellene hagynom, de nem akarok csak úgy nyugdíjba menni. Nem, mert élvezem mindazt, ami körülvesz, és addig a napig folytatni kell mindent, és menni kell előre, míg csak tehetjük. És ez az, amit én akarok..

Mindent elért, amit el akart érni?

Még annál is többet. Szerencsés vagyok. Voltak problémáim, gondjaim a múltban, de továbbléptem. Csodálatos életem volt, és ezért nagyon hálás vagyok.