Párizs, az 1880-as évek vége. Egy alig húszéves, éles kék szemű fiatal nő lép be Auguste Rodin műtermébe. Kezei erősek, mozdulatai határozottak – látszik rajta, hogy készen áll a kővel való harcra. Ő Camille Claudel. Rodin, a korszak szakállas óriása, aki éppen a Pokol kapuján dolgozik, azonnal felismeri benne a
A sétáló szürrealizmus: Dalí és a hangyász Képzeld el: 1969-ben egy férfi lép ki a párizsi metróállomásról. Hosszú, felfelé kunkorodó bajusszal, mintha antennák lennének a kozmosz felé. A kezében póráz, rajta egy óriási hangyász. Nem kutya, nem macska – egy igazi, eleven hangyász, amit a világ legszürreálisabb művészének, Salvador Dalínak
Ahol a város ritmusa megtörik: A Titok Galéria Belépni ide valóban olyan, mintha a város ritmusa egy pillanatra megtörne. Nem látványos módon. Nem drámai gesztussal. Inkább finoman. A zaj tompul, a fény másképp viselkedik, és az ember észreveszi: itt nem pusztán képeket néz. Budapest szívében, az Ó utca 12. alatt
A művészettörténetet gyakran idővonalakkal magyarázzuk.Korszakok, irányzatok, egymást követő „izmusok”.De vannak pillanatok, amikor ez az időrend felbomlik, és világossá válik: nem egymás után történnek a dolgok, hanem egymásra válaszolnak. Pablo Picasso, Banksy és Gerhes Gábor első ránézésre három külön világ.Más ország, más korszak, más eszközök.Mégis ugyanarra a kérdésre reagálnak: meddig kényelmes
Louise Bourgeois neve ma már szinte legenda, de életének története olyan, mintha egy sötét, pszichológiai thriller lapjairól szaladt volna ki. Gyerekkorában egy titokzatos családi trauma alakította apja és anyja közti rejtett feszültségek, titkok, árulások minden mozdulat, minden szó egy későbbi művészeti gesztust formált. Aztán ott vannak a hatalmas pókhálói, az ikonikus Maman szobrok, amelyek egyszerre
Az elmúlt évek/évtizedek egyik legígéretesebb tudományos módszertani újdonságának a hálózatkutatás és hálózati vizualizáció bizonyult, amely hatékony eszköznek tűnik kulturális, társadalmi jelenségek, így a képzőművészeti színtér vizsgálatához is. A Rejtett mintázatok a nagyrészt Barabási Albert-László fizikus és hálózatkutató tevékenységéhez köthető ún. Barabási-hálózatokat felhasználó kutatások elmúlt 25 évének bemutatása köré szerveződik. A BarabásiLab egy
Három hónap kényszerű zárva tartást követően június 20-án, szombaton újra megnyitja kapuit a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria. A járványveszély miatt március közepén zártak be az intézmények, ezt követően csak az online térben találkozhatott a közönség a gyűjteményekkel. A megnyitást követően a múzeumok állandó kiállításai, valamint a Magyar Nemzeti
Séta a Szépművészeti Múzeumban Több mint három évig tartó felújítási munkálatokat követően 2018 októberének utolsó napjától ismét látogatható a Szépművészeti Múzeum. Az intézmény történetének legnagyobb és legátfogóbb rekonstrukciós munkálatai során nem csupán a múzeumi épület újult meg, hanem a gyűjtemény eredeti koncepciójához visszatérve a múzeum állandó kiállításait is újrarendezték. Csaknem 2000 négyzetméternyi
Szűcs Pál 1996 óta épít házakat gyufából. Aprólékos munkával megépítette már a pécsi rendőrség több épületét és két külföldi kastélyt is. Óratorony, boltív és rácsos erkély – mindez gyufából és fogpiszkálóból. A turai kastély élethű modellje 33 ezer gyufaszálból épült. Egy-egy oszlopban több mint száz darab fogpiszkáló és gyufaszál van.
A Magyar Nemzeti Galéria Keretek között című kiállítása az első tárlat, amely átfogó képet ad az 1958 és 1968 közötti évtized művészetéről. A mintegy 350 mű – festmények, szobrok, grafikák, könyvek, plakátok, valamint iparművészeti alkotások – jelentős része nem állandó kiállítási anyag, köztük számos alkotást a múzeumba kerülése óta eltelt
